A Magyar szentföld tíz éve 1936-1946 (Budapest 1947)

I. A Magyar Szentföld tervének előkészítése.

f I. A Magyar Szentföld tervének előkészítése. A világháború után az 1920-as evekben örvendetesen növekedett az érdeklődés a Szentföld ügyei iránt. Hazánkból is több zarándoklat áhítattal kereste fel az Úr Jézus életével-és halálával megszentelt Helyeket. Ehhez az alapot óriási erőfeszítéssel és önzetlen kitartással készítette elő P. Kaizer Nándor szentföldi biztos 1903 óta. Hatszor vezetett Szentföldre zarándokokat, megszervezte Hazánkban a Szent Kereszt Hadseregét és tagjainak számát 100.000-re emelte föl. Szerkesztette a Szent Kereszt Tárogatója című lapot és sok értékes könyvet adott ki Szentföldről. Rövid-hosszabb megszakításokkal 1932-ig volt szentföldi biztos. Már az ő lelkében élt a vágy, hogy a szentföldi biztosi hivatalt önálló szentföldi zárdában helyezze el és így csak az Ür Jézus szülőföldjének élhessen. Utódja P. Majmi Mór lett. Mikor először" zarándokolt el a szentföldi Szent Helyekre pilismaróthi fíozóky Gyula ny. vk. ezredessel az Agónia-bazilika főoltárának képe ügyében (1932. október—november havában), a , Szentélyek lelki-hatására megfogamzott benne a Magyar Szentföld eszméje. Először csak csendben, később azonban egyre világosabban bontakozott ki előtte a nagy terv: legyen Szentföldi Múzeum és épüljenek föl itt Budapesten úgy .a szentföldi Szent Helyek másolatai, ahogyan azok ma vannak Palesztinában. Hasonló törekvés más irányban is mutatkozott, de következetes apostolkodással és szívós Istenrehagyatkozással sikerült ezeket a vágyakat egybefoglalnia a Szentföldi Nagybizottság keretében, amely 1937-ben alakult meg a társadalom minden rétegének bevonásával 4