A Magyar szentföld tíz éve 1936-1946 (Budapest 1947)

III. A Golgotai Kápolna.

Az isteni Gondviselés útjai. Kevesen gondolnak arra, milyen hihetetlen erőfeszítésbe került már a megindulás is. A gonoszlélek sejtette, hogy a Magyar Szentföld mozgalma számtalan lélek megtérését és vigasztalását jelenti majd, és az evangéliumi szellem terjedését. Ettől pedig borzasztóan fél, mert minden számítását' keresztülhúzza. Támasztott is rengeteg akadályt minden irányban, hogy egyrészt apostolainknak kedvét szegje, másrészt a mű megvalósulását lehetőleg késleltesse. Az isteni Gondviselés azonban éppen a szokatlanul nagy nehézségekkel akarta megmutatni, hogy ez az Ő dolga, nem pedig gyarló embereké, és hogy Ö akkor hozza mindezt létre, amikor az Ö szent Fölségének tetszik. Nem egy gúnyolódó jött már mellét verve és beismerte, hogy eddig ellensége volt, de ezután ő is beáll táborunkba, mert látja, hogy itt Jsten keze- működik. Tagadhatatlan, hogy több esetben lehetett volna már azt hinnünk: minden megakadt! És az utolsó pillanatban Isten elrendezte az ügyeket és újabb lendületet vett mozgalmunk. Ha a szentföldi Szentélyek az alázatosságot és az Isten szeretetét juttatják a zarándokok eszébe, akkor építői is állandóan érezzék, hogy kicsinyek és tehetetlenek az isteni Gondviselés különös támogatása nélkül... III. A Golgotai Kápolna. 1937-ben meglepetés ért bennünket: megérkezett Jeruzsálemből a „Stabat Mater" oltára. Magyarul: a Golggíai Fájdalmas Szuzanya karrarai oltára, amely a jeruzsálemi Kálvárián azon a helyen állott hosszú ideig, ahol Szűz Mária Jézus testét ölébe vette, amikor leemelték a keresztfáról. Jeruzsálemben a Kálvárián új oltárt állítottak, leszedték & Golgota padlózatát fedő márványlapokat és azokat is elküldötték nekünk. Ezek a márványlapok 1130 óta fedték a Golgota szikláit és megszámlálhatatlan zarándok könnye hullott rájuk. Az oltárral együtt ezeknek egy részét elhelyeztük a Golgotai Kápolnában és áldozóink ezekre térdelve veszik magukhoz az Úr Jézust. 15