A szent ferencrendiek gyöngyösi temploma és kolostora (Gyöngyös 1937)
mint Bánffi István zalai főispán és királyi étekí'ogó feleségének javára kimondta ugyan, hogy unokaöccse Ország Kristóf nógrádi főispán köteles csak a fiágat illető birtokok közül Gyöngyöst, Pásztót, Patát, Verpelétet visszaadni, de Ország kivont karddal akadályozta meg az ítélet foganatosítását. De mi itt ne foglalkozzunk tovább a három méter hosszú itéletlevéllel, mely az évszázados per rejtelmeit takarja. Anynyi immár kiderült, hogy a templom második nagyobb átalakítása Bánffi Dorottya, Rozgonyi János országbíró feleségének emlékéhez fűződik, aki megépítette a templom új főoltárát is. Ez hatalmas szárnyasoltár volt közepén kettős nagy képpel, mely Krisztus Urunkat a pokol tornácában és jobbról a feltámadás dicsőségében ábrázolta. A két oltárszárnyra a Boldogságos Szüzet szent Katalinnal és szent Zsófiát három leányával festette le a valószínűleg a szepesváraljai festőiskolához tartozó festőművész 2. Ugyanezen időben a XV. század végefelé előttünk ismeretlen okokból, talán a tűzvész által megrongált templomban kibővítették az ablakokat, újra boltozták és befedték a templomot. 1493—94-ben Hippolit egri püspök több ízben adakozott a templom építésére : i, 1500-ban pedig Bogáthi Lukácsné Katalin asszony, a Gyöngyösön élő terciáriusnők főnöknője és Anasztázia nevű szerzetesnő társa felmennek Budára II. Ulászló királyhoz, aki Rozgonyi Jánosné végrendeletét megerősítve kényszeríti Rozgonyi Istvánt, hogy anyja hitbérét az apácáknak fizesse ki és a ferencrendiek kolostorának is adja meg a 100 forint hagyományt 4. A Szentélyben lévő középső kriptát is a Bánffiak építették. így került annak zárókövére és a szentély boltozatának közepére az alsólindvaiak ökörfejes címere, Bánffi Istvánnal magas rangjának megfelelően a sárkányrend jelvényével körülvéve 5. A templom középkori felszereléséből ma is meg van a díszes ezüst kereszt, benne a sz. kereszt egy részét igazoló írással. A templommal egyidejűleg kibővítették a régi kolostort is, melynek első lakói közül Pápai Pál és Szentmártoni Benedek atyák neveit ismerjük A gyöngyösi Rendház volt a kereszténység egyik végvára a török hódoltság idején is, amig az alföldi kolostorok lassankint megszűnnek. A Rendtartomány több ízben tartja meg gyűléseit a kolostorban, melynek lakói 6
