A szent ferencrendiek gyöngyösi temploma és kolostora (Gyöngyös 1937)

I. A templom és kolostor rövid története. írták: Bártfai Szabó László és if

j. Csemegi József. Assisi szent Ferenc rendjének céljául tűzte ki a lelkipásztorkodást, az emberek lelki üdvösségének gondozását. A szerzetesi életben ezen új irányt jelentő mozgalom hozzánk is hamarosan eljutott. 1232-ben megalakult az önálló magyar Provincia s az Árpádok-korában már 50-nél több kolostor volt az országban. A magyar ferencesek életében újabb fellendülés az olasz származású Anjou királyaink életében következett be. 1326ban Lippán, 1365-ben Szászvárosban és Verőczén, 1370-ben Szatmáron, 1372-ben Kapronczán, ugyanezen időtájban Szécsényben épülnek a Rend újabb kolostorai. Ezen időtájba esik a gyöngyösi alapítás is. Széchényi Tamás ugyanis, aki 1327-ben az Aba-nemzetség tagjaitól elvett Gyöngyöst a királytól adományba kapja, a város részére kieszközli Buda kiváltságait s igy azt városi rangra emeli. Az Abák tanyaszerűleg szétszórt három telepét gazdaságilag egyesíti, a Krisztus szent Teste és Szent Erzsébet egyházak plébániáit egy plébániává egyesíti az általa megbővített szent Bertalan-templommal kapcsolatban. Udvarházát a város alsó részén a Pesti- és Egri-út között épitteti fel s a körülötte letelepedett gazdasági cselédek, föld- és szőlőművesek lelki gondozásával, miként ugyancsak az ő uradalmához tartozó Szécsényben és Galgócon is, a barátokat bízza meg, akiknek részére saját házával szemben templomot és kolostort építtet. Széchényi Tamás korából való a sekrestye, az előtte levő folyosó és a ráépített torony, a szentély és az egész hajó a kórusig. A sekrestye folytatása volt kelet felé a mai kolostor keleti szárnya kicsi cellákkal és sötét folyosóval, mely mind3