A szent ferencrendiek gyöngyösi temploma és kolostora (Gyöngyös 1937)

és végül a kendő, mellyel Jézus verítékét letörölték. Ezen kendőn az Üdvözítő arca alatt a következő verssorok vannak: Disce homo cura: salus matris spes uniea Jesus. Dum mille aorumnas, dum pius usque túlit, De cruce grata quies munda apprehendit Joseph, Sindona! cui corpus signa dedit laterum. Non est crede mihi, quam spectus amice viator Illius at praefert, haec tibi signa. Vale. Iste pannus tetigit sudarium Christi. Anno 1412. Talán idesorozhatjuk még a szent László király lábából és kezéből származó ereklyéket és azon aranykeretbe foglalt kis követ is, amelyet István első vértanura dobtak. Ezek hitelesítve azonban nem voltak. Az 1769-iki leltár nyomán. 3. Adatok az egri egyházmegye történetéhez. II. kötet. 4. Országos Levéltár, Dl. 20934. sz. oklevél. Rozgonyiné lf>07-ben gyöngyösi javait Erdődi Tamás esztergomi érseknek adja el s a Bánffiak visszamennek Alsólindvára. U. o. 2187tí. sz. oklevél. 5. Karácsonyi János és a gyöngyösi Rendház története tévesen tartják ezt az Országok címerének, amely három agyar és annak változata volt. Gyöngyösön a XV. században birtokos családok: Szuhaiak (oroszlán), Terenyeiek (oroszlán karddal), Palóciak (szakállas embertörzs), Bossenyeiek (kardot tartó kar) közül csak az alsólindvai Bánffiak hordtak ökörl'ejes címerpajzsot. A sárkányrendet Zsigmond király 1408. szeptember 12-én alapította s azt igen kevesen nyerhették el. 6. Karácsonyi János — A Szent forencrend történeto Magyarországon. A templom XVIII. századbeli átépítésének érdekes részleteit megírta Stiller János a Gyöngyösi Kalendárium 1911-iki évfolyamában. A tűzvész leírását adja Káplány Józsof a Gyöngyösi Kalendárium 1909. évfolyamában, ahol a leégett templom ós kolostor képeit is közli. 9. Lásd bővebben Véber János cikkében a Gyöngyösi Kalendárium 1937. évfolyamában. II. részhez. A gyöngyösi ferences templommal részben, vagy teljesen egyező elrendezést mutat többek között a szócsényi (König Kelemen: Hatszázéves ferences élet Szécsényben, Vác, 1931. 103 oldal) ós a szegedi ferences templom, (Divald Kornél: Magyarország művészeti emlékei 74. ábra), hasonlót pedig a szengróti és a kőröshegyi ferences templom. (Szőnjü Ottó; A kőröshegyi középkori templom. Bp. 1924. 10. oldal). -. A Gyöngyösi Kalendárium 1911-iki kötetében Stiller János ismertette a barátok templomát (78. old.) és a szentélyt tévesen korábbi építkezésnek tartotta a hosszháznál. Alaprajzunk (4. ábra) Wargha Tivadar e cikkben közölt alaprajza után készült. 3. Lásd Divald Kornél: Magyarország művészeti emlékei 94. ábra és 86. oldal. 4. Lásd Leffler Béla: A nyírbátori ref. templom c. m. (Arch. Ért. 1915. 216. old.) Ablakaira Lux Géza volt szíves figyelmemet felhívni. 5. A Kapisztrán mozgalomnak az osztrák rendi építészetre való hatását ismerteti R. K. Donin.: Die Bettelordenskirchen in Őstereich. Bécs, 1935. (27. ós 279. old.) c. művében. 17