A szent ferencrendiek gyöngyösi temploma és kolostora (Gyöngyös 1937)

öt háromosztatú, orrívnélküÜ korácsos ablakot láthatunk, melyek a templom hosszházának középkori eredetét kétségen felül bizonyítja. De még azt is pontosan megállapíthatjuk, hogy a hosszház eredetileg öt boltszakaszból állott, mert a templomtest mellé épült kolostorszárny padlásán még látható az északi hosszházoldal egy támpillérjén kívül az eredeti nyugati homlokzat saroktámpillére is, mely a középkori hosszház hosszát meghatározza. (1 ábra). A szentély viszont csak két boltmezőből áll, melyet keleten a nyolcszög öt oldalából alakított szentélyzáródás hátáról. Öt ablaka közül három még középkori eredetű, kettőt pedig a XVIII. században a hatalmas oltár építésekor vághatták a templom falába, ugyanakkor, mindőn a szükségtelenné vált főoltár mögötti kétosztású ablakot, ha a kőrácsok érintése nélkül is, de befalazták. A faragatlan kövekből épített, aránylag zömöktestü torony emeleteit vízszintes osztópárkányok választják el egymástól. Legfelül négyoldalt kétosztású ablakokon keresztül szállott egykor a harangok hangja szerteszét. De sajnos, ma az osztókövek majdnem teljesen kitörtek s csak a fennmaradt nyomokból állapítható meg, hogy erőteljes és zömök kőrácsok díszítették. Ezzel szemben a többi emelet egységesen tömör falát az alsó szakaszok megvilágítására szolgáló kis, lőrésszerű ablakok alig bontják meg és a sarkokat sem hangsúlyozzák támpillérek, ami első pillantásra is elárulja, hogy tervezője a torony terét boltozatokkal nem osztotta fel. Templomunk belsejében a bárok átépítése csak a szentély és a sekrestye boltozatát kímélte meg. Itt az egyes mezők pajzsos zárókővel díszített keresztboltozatának széles pofalemezzel ellátott, a szentélyben egy, a sekrestyében pedig két horonypárral tagozott orrú bordái a nyolcszög öt oldalából alakított keresztmetszetű falpillérekre metsződnek, melyek aztán a boltozatok súlyát hornyokkal tagozott gyámokra hárítják át. Már így, a futólagosan ismertetett formák különféleségéből is első pillantásra nyilvánvaló, hogy a kolostortemplom a középkorban nem egy építkezés műve. A súlyos és merev részleteket mutató toronyépítmény teljesen elüt a sekrestyeés a szentélyboltozat könnyed rendszerétől, valamint a kórus ablakainak nemes vonalozású kőrácsaitól. Ezek viszont egé14