Szilágyi Mária - Németh Ferenc: Bánáti sorsok az első világháborúban. Fábián Ernő és Bayer Irén hagyatéka nyomán (Temesvár, 2017)
7. Fábián Ernő és Bayer Irén a háború után
7. FÁBIÁN ERNŐ ÉS BAYER IRÉN A HÁBORÚ UTÁN A háború után más élet kezdődött a Fábián család számára. Az addigi mozgalmas, nagyvilági életet egy csendesebb falusi légkör váltotta fel, amelybe a család megpróbált beilleszkedni, és az otthonuk keretei között megtartani mindazt, amit előző életükből magukkal hoztak. A fennmaradt iratok nem tájékoztatnak arról, hogy a háború után a házaspár hol telepedett le, hol volt első otthonuk, de feltehetően Fábián Ernő nem ment vissza Temesvárra, a háború előtti szolgálati és lakhelyére, hanem valószínűleg Zsombolyán laktak Bayer Irén édesanyjával, Babcsányi Terézzel és Irén testvéreivel, míg a következő orvosi kinevezésre vártak. Egy 1917-es levelezésből kiderül, hogy a ház, amely az egykori Fő, mai Tudor Vladimirescu utcában áll, már akkor szűkös volt a testvéreknek, ezért annak bővítésén gondolkodtak, de mivel az igen költségesnek ígérkezett, Fábián Ernő azt javasolta Irénnek, hogy édesanyjával együtt költözzön a nagymama192 szobáiba, míg annak részét ő kifizeti, és elköltöztetik onnan. Az már nem érdekelte Ernőt, hogy a nagymama hova fog költözni. Ugyanebben a levélben eljátszadozott azzal a gondolattal is, hogy megveszi a Bayer család zsombolyai vaskereskedését, de erre valószínűleg később nem került sor.193 A Bayer család vaskereskedése is a Fő utcán volt, azonban nem a családi ház mellett, hanem a városközponthoz közelebb. A zsombolyai Bayer-ház alaprajzi elrendezését nem ismerjük, néhány helyiségről szó esik a fent említett levélben, azonban ebből nem rekonstruálható az egykori állapot, egy XX. század eleji kép azonban megmutatja, hogy milyen volt az utcai homlokzat. Egy földszintes épület, hosszabb oldalával fordul az utca felé. A ház még ma is áll, bár már jelentős átalakítások történtek homlokzatán, és feltehetően a belső terekben is. A továbbiakban a régi kép alapján elemezzük a ház kinézetét abban az időben, amikor Bayer Irén is ott lakott. Az objektumot a szomszédos épülettel egy falazott kerítés kötötte össze, amely csaknem olyan magas volt, mint a ház homlokzata. A kerítés közepén egy nagy, fából készült ajtóval rendelkező kocsibejáró volt. A bejáratot egy-egy pilaszter fogta közre, amelyeken egy díszítetlen párkány feküdt. A ház klasszicista stílusban épült, az egyszerűséget képviseli. A tetőidom igen magas, ami még a barokk ácsszerkezetek alkalmazását sejteti, valamint a német területekről hozott hagyományokat. A tetőt ún. kiscserép, vagyis hódfarkú cserép fedi. Az utcáról nézve két kémény volt a tetőn, amelyeken a kéményfej keresztboltozattal zárult. Ez volt az épület legszembetűnőbb dísze. A homlokzat három részre tagolódott, megjelenik a központi rizalit, valamint a két oldalszárny. A központi részt lizénákkal és pilaszterekkel tagolták, amelyek fejezeteire egy díszítetlen párkány nehezedett. Itt két ablak helyezkedett el, amelyeket vakolatarchitektúra keretez, csakúgy, mint az oldalszárnyak esetében, ahol szintén két-két tengely volt. Az ablakok a homlokzat síkjában helyezkedtek el, és kifelé, az utca felé nyílottak. Magasságuk 1/3-2/3 192 Valószínűleg a közös nagymamájukra, Bayer Sándor (Bayer Irén édesapja) és Bayer Matild (Fábián Ernő édesanyja) (nevelő)anyjára gondolt. 193 Fábián Ernő levele Bayer Irénhez, 1917. március 15. • BÁNÁTI SORSOK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN • í 117 >
