Szilágyi Mária: Domeniul de la Jimbolia - Das Landgut von Hatzfeld - A Zsombolyai uradalom (Székesfehérvár, 2016)
A Csekonicsok - A Csekonicsok
Szilágyi Mária - Anica Draganic DOMENIUL DE LA JIMBOLIA | DAS LANDGUT VON HATZFELD | A ZSOMBOLYAI URADALOM A horvát származású Csekonics család ősei a XVI. század folyamán telepedtek le a mai Magyarország területén. A család felemelkedése a XVIII, század közepére tehető, amikor is a Vas vármegyében élő Csekonics Pál táblai ügyvédnek, Csekonics Mátyás és Maries Judit fiának, születési nevén Pavao Őekonicnak, Mária Terézia 1753. január 29-én érdemeiért nemesi címet adományozott (Banaterra Encyklopedia). Az uralkodói család iránti hűség mindvégig jellemző maradt a Csekonicsokra, feltehetően többek között ennek is köszönhették gyors felemelkedésüket. Csekonics Pálnak Vas vármegyében voltak birtokai. Felesége nemes Kanicsár Mária, Kanicsár Pál és Hertelendy Júlia leánya volt, akivel 1754. május 22-én Kőszegen kötött házasságot, már mint báró. Az 1740-es és 1750-es években Csekonics Pál gróf Nádasdy Leopold komáromi örökös főispán, császári és királyi belső titkos tanácsos felsőlendvai uradalmának volt jogi tanácsosa, képviselője. A gróf nemeseknek kijáró tiszteletet tanúsított Pál iránt, már az 1748-ból fennmaradt levelezésekben is, holott az csak 1753-ban nyert nemesi címet. Csekonics Pál igen nagy tekintéllyel birt, tagja volt Kőszeg szabad királyi város belső tanácsának, és ekkor már ingatlannal is rendelkezett a városban, amely a szenátorság feltétele volt (MNL FML XIII. 5.6. d. 8.). Pálnak két fia volt, Imre, akinek családfája a XIX. század végén megszakadt, fiának nem született gyermeke, valamint az idősebb fiú, József, aki bérbe vette a zsombolyai birtokot, és megalapozta a későbbi virágzó gazdaságot. A család a XIX. század második felében élte fénykorát, és nem csak Zsombolyára és környékére, hanem Budapestre, Enyingre és még sok más településre nyomta rá a bélyegét egykori jelenlétével, birtokaival, épületeivel, neve pedig Európa-szerte ismertté vált. A Csekonics név még ma is él a köztudatban, bár igen kevesen tudják valójában, hogy kik is voltak ők. A nép úgy tartotta róluk, hogy mérhetetlenül gazdagok, mindent megengedhetnek maguknak, és szórják a pénzt. Innen ered az igen elterjedt mondás, amelyet akkor használnak, amikor pénzszűke miatt valamit nem tudnak megvásárolni: Nem vagyunk mi Csekonicsok! A nagylábon élő, felelőtlenül költekező embereket pedig így illetik: Fizet, mint egy Csekonics\ Éppen ezért a Csekonicsokról sokszor negatív konteksztusban beszélnek, ezzel ellentétben az egykori uradalmuk területén nosztalgiával gondolnak vissza rájuk és a boldog békeidőkre. FAMILIA CSEKONICS | DIE FAMILIE... | A CSEKONICSOK 21
