Szilágyi Mária: Domeniul de la Jimbolia - Das Landgut von Hatzfeld - A Zsombolyai uradalom (Székesfehérvár, 2016)
A Csekonicsok - Neves családtagok
Szilágyi Mária - Anica Draganió DOMENIUL DE LA JIMBOLIA | DAS LANDGUT VON HATZFELD | A ZSOMBOLYAI URADALOM „Zsombolyai Közlöny” in einer Sonderausgabe mitgeteilt: „Die edelste Dame unseres Heimatlandes, die wohltätige Engelin unserer Stadt, die verehrte Dame des Grafenhauses wurde am 27. April dieses Jahres um 5 Uhr morgens vom Allmächtigen zu sich gerufen.” (Zsombolyai Közlöny, 1903. Sonderausgabe). Ihr Tod hat auch in Budapest große Anteilnahme ausgelöst, wo den Zeitungen nach auf allen Gebäuden des Rotkreuz Vereins TrauerA kereszteltek anyakönyve szerint Lipthay Leona Rosalia Mária Julianna Lovrinban született 1821. augusztus 30-án, keresztszülei Csekonics József és Jankovich Júlia voltak (MNL FML XIII. 5. 28. d.). Több forrásban Leoniként szerepel, valószínűleg így szólították őt. Férjével ellentétben Csekonics Jánosné, kisfaludy Lipthay Leona igen mozgalmas társadalmi életet élt, ő volt az a családtag a Csekonicsoknál, akiről legtöbbet cikkeztek a lapok. A Vasárnapi Újság az írta róla, hogy „Csekonics János felesége fiatalkorában szépségével és szellemével a pesti előkelő társaság ünnepelt tagja volt” (Vasárnapi Újság, 1903. 18. sz.). Lázadó természete már az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc idején is megmutatkozott, amelyben aktívan részt vett, mint honleány. Segédkezett az önkéntes nemzetőrség toborzásában, ahol a dunáninneni kerület nemzeti színű szalagjának vörös ágán a következő szöveg volt olvasható: „Csekonics Lipthay Leona 1848. szept: 15kén" (MOLNÁR, 1971. 110.). Tettei következtében aztán börtönbe is került. Vörösmarty Mihály ezen eseményektől ihletve írta Leonéhoz az egyik legszebb költeményét (Torontál, 1903. 74. sz.), ami feltehetően az 1849-ben írt Emlékkönyvbe című vers volt. A Békésmegyei Közlöny az írja, hogy a bárónőt egy vele hasonló társadalmi rangban álló személy jelentette fel, s ezután tartóztatták le. A nagybecskereki rendőrségre magyar menyecskének öltözve vonult be, hajában nemzeti színű pántlikával (Békésmegyei Közlöny, 1904. 81. sz.). Érdekes, hogy a forradalom és szabadságharc után egészen 1857-ig, Ferenc József magyarországi látogatásáig nem vetette le a gyászt. Erről így ír a sajtó: „Mikor 1857 tavaszán I. Ferenc József hozzánk is elhozta ifjú feleségét, számos nagyszabású ünnepélyt rendeztek a felséges vendégek tiszteletére. A legnagyobb feltűnést azonban az 1848-1849. évi eseményekből ismert ritka kitűnő honleány Csekonics Jánosné Lipthay Leona FAMILIA CSEKONICS I DIE FAMILIE... | A CSEKONICSOK 36 -------------------------------------------------------------------------------------beflaggung angebracht wurde. Das Erbe der Ehefrau von János Csekonics, Leona Liphtay, bestand hauptsächlich aus Mobilien: Geld, Sparkassenbücher, Lose, Aktien. Die Erben, Endre und Margit, bekamen ihren Teil in Bargeld. Unter den Dokumenten befindet sich auch eine Rechnung des Budapester Bestattungsinstituts mit den Daten der Beerdigung (MNL FML XIII. 5. 5. d. 4.).
