Szilágyi Mária: Domeniul de la Jimbolia - Das Landgut von Hatzfeld - A Zsombolyai uradalom (Székesfehérvár, 2016)
Előszó
Szilágyi Mária - Anica Draganic DOMENIUL DE LA JIMBOLIA | DAS LANDGUT VON HATZFELD | A ZSOMBOLYAI URADALOM és a Maros között a föld rendkívül zsíros, és trágyázás nélkül is évről évre, anélkül, hogy kimerülne, a legjobb acélos búzát termi, akárcsak Egyiptomban” (KOHL, 2014. 287.). A nemesi birtok központját, amelyhez általában több település és hatalmas termőterület tartozott, az uraság reprezentatív kastélya jelölte. E vidék „fogalma az első világháború előtt nem alaptalanul fonódott össze a gondtalan jóléttel, a gazdagsággal, a joviális gazdag földesúr, a magyar nábob képzetével” (SAJTI). A grófok és bárók saját jólétük mellett az uradalom népéről is gondoskodtak, lakhatást, munkát biztosítottak a birtokon, megteremtették az itt lakók számára az alapvető életfeltételeket. Ugyanakkor, fontos szerepük volt az uradalom területén lévő települések mindennapi életének megszervezésében is. Ők építették és tartották fenn a falvak fontosabb középületeit, a templomot, az iskolát, a községházát hozzájárulva ezzel a települések arculatának kialakításához és az életminőség javításához. Az első világháború utáni első földreform következtében a bánáti nemesség szerepe földjeik nagy részének elvesztése következtében folyamatosan csökkent, mígnem a második világháború után ez a jelentős társadalmi réteg teljesen eltűnt Bánát területéről. A Bánságban az egyik legnagyobb uradalom a Csekonics család zsombolyai uradalma volt, amely korszerű gazdálkodásával példaként szolgált még Nyugat-Európa országai számára is, azaz hírneve messze túllépte a zsombolyai Csekonics-birtok határát. A nagybirtok Torontál vármegyében, az 1860-as évektől a zsombolyai járásban volt, három város, Temesvár, Nagybecskerek és Nagykikinda háromszögében. A több mint 140 év alatt, amíg ezen a területen uralkodott és tevékenykedett a család, korszerű mezőgazdasági termelést folytatott, és jelentős épületállományt hozott létre. A Csekonicsok épített öröksége nagyszámú, különböző tipológiához tartozó épületet foglal magába. A család pénzbeli segítségének köszönhetően számos kastély, templom, vasútállomás épült, falvak és majorok létesültek, amelyek többsége azonban ma lesújtó képet nyújt. E könyv célja, hogy bemutassa a híres Csekonicsokat, a családtagokat, valamint azt a területet, ahol valaha gazdálkodtak, az egykori uradalmat és annak épített örökségét, vagyis a Csekonics család hagyatékát. Ezen örökség feltérképezése, felújítása, újrahasznosítása, és műemléki védelem alá helyezése jelentős előrelépést jelentene a Bánság kultúrájának megőrzésében, és megóvná a feledéstől ezt a valaha oly befolyásos nemesi családot, aki felvirágoztatta ezt a mocsaras vidéket. 12 PREFAŢĂ I VORWORT | ELŐSZÓ
