Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Dakó Péter: Diktatúrától a polgárok akaratáig
Tördas Tordas-Gyúró közös tanácsú községekben a szövetkezet 1972-ben öt kiskereskedelmi, négy vendéglátó-ipari egységet üzemeltetett, illetve két felvásárló helyet és egy szikvízüzemet működtetett. A kiskereskedelmi forgalom az előző évhez viszonyítva kilenc százalékkal növekedett, a húsbolt forgalma megduplázódott, az italbolt 16 százalékkal növelte forgalmát. A szövetkezet vezetősége (elnök-igazgató ekkor Dénes László volt) úgy ítélte meg, hogy ebben az évben a két község ellátása összességében javult, a lehetőségekhez mérten megfelelő színvonalon elégítette ki a vásárlók igényeit.385 Az országosan is ismert tordasi Fajtakísérleti Állomást 1961-ben létesítették, s 1979-re már az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet (OMFI) Központi Állomásának szerepét töltötte be. E központi állomáson három önálló egység (Fajtakísérleti Állomás, Központi Laboratórium, Központi Vetőmagelosztó) és az intézet meteorológiai csoportja működött. Az állomás központi és kinevezett létszáma 80 fő volt, s 100 hektár területen folytatott kísérleteket. Az állomás vezetője 1979-ben Szabó András volt.386 A község 1950 utáni fejlődése eleinte lelassult, s ennek egyik fő oka a költségvetés tervezett bevételeinek (például a községfejlesztési adó, a „kofa") elmaradása volt. A tanácsi apparátus költségvetési és adóügyi feladatain túl idetartoztak az olyan közigazgatási feladatok, mint a mezőgazdasági ügyek (növénytermelés, kertészet-szőlészet, növényvédelem, állattenyésztés, állategészségügy, földügyi igazgatás, termelőszövetkezeti igazgatás, egyéb mezőgazdasági ügyek, erdészet, vadászat, élelmiszeripar és termék- forgalmazás). Az ipari és kereskedelemi ügyek, a munkaügyek, az egészségügy (közegészségügy, járványügy, gyógyító-megelőző ellátás, gyógyszerellátás, szociálpolitika), a művelődésügyi, oktatási, iskolán kívüli népművelési feladatok és az egyéb igazgatási (anyakönyvi ügyintézés, gyámügy, hagyaték, szabálysértés, ügyiratkezelés) feladatok. Az évekig tartó, főleg pénzügyi nehézségek megoldása után folytatódhattak csak a megkezdett fejlesztések. A községi tanács figyelmet és pénzt fordított az utak, hidak javítására, karbantartására, bővült, korszerűsödött a villanyhálózat, szakaszonként haladt a járdaépítés. A tanácsülési és végrehajtó bizottsági jegyzőkönyveket végiglapozva időközönként statisztikai adatokat, beszámolókat találunk a községről. Áttekintve ezeket - helyszűkében a teljesség igénye nélkül - említsük meg, hogy 1945 és 1965 között 385 MNL FML XXIII. 826a 1972. október 24. 386 MNL FML XXIII. 826b 1979. március 6. 190
