Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Bödő István: "Népek tavaszától" a "nagy háborúig"
Tördas Tordas építkezési viszonyait tekintve; 1869-ben 143 épület állt a településen, ezek közül 135 magánház, nyolc pedig községi és egyházi tulajdonban volt. Az ingatlanok közül mindössze 20 épült kőből és 18 épületet borított cserép.207 A korszak vége felé, 1910-re a népességszámmal együtt a lakóházak száma is megemelkedett, ekkor 205 házban éltek az emberek. Az építkezési szokások változására utal az is, hogy a kőből épült házak száma arányait tekintve nem változott (23), azonban a sárból és vályogból emelt lakhelyek jelentős részénél tégla- vagy kőalapot használtak (176). A tetőfedésre használt anyagokat tekintve még mindig a nád volt a legelterjedtebb (121), azonban felhasználása ekkor már kezdett visszaszorulni.208 A nagyközség kezelésébe tartozott a Martonvásár-Gyúró vicinális (helyi érdekű) útból egy hét kilométeres szakasz fenntartása. Tordas és Marton- vásár 1904-ig közösen alkalmaztak egy utászt, azonban ekkortól Tordas egymaga foglalkoztatott egyet, aki az út mellett a faiskola rendben tartásáért is felelt.209 Tordashoz a legközelebbi posta Martonvásáron működött, ezért a jegyző javaslatára, 1906-ban a képviselő-testület kérelmezte egy postahivatal felállítását. A kérvényt elutasították, azonban a soproni Magyar Királyi Posta- és Távirdaigazgatóság döntése értelmében 1908. december 16-tól postaügynökséget létesítettek a nagyközségben. Szerették volna az ügynökség hivatallá történő fejlesztéséhez szükséges feltételeket (megfelelő épület a hivatalnak és postamesteri lakás) megvalósítani, azonban Tordas 1915-ben azt nem tudta teljesíteni.210 A dualizmus korának gazdaságát Tordason egyértelműen a mezőgazdaság határozta meg, 1869-ben a népesség több mint kilencven százaléka ebből az ágazatból tartotta fenn magát; részaránya a foglalkoztatásból 1910- re ugyan lecsökkent nyolcvan százalékra, de még mindig az emberek döntő többségének biztosította a megélhetését.211 A kiegyezést követően a 197 földtulajdonosok közül a 10 magyar hold alatti kisbirtokkal 172 gazdálkodó rendelkezett, 10 hold felett - az uradalmat nem számítva - mindössze 25- en gazdálkodhattak.212 A művelési ágakat tekintve 1869-ben feltűnő a Tordashoz tartozó puszták; Kálóz és Erdőmajor földművelésben betöltött szerepe: az összes szántóföld (2932 hold) több mint kétharmada (2060 hold), a 207 Pénzes, 1872. 52-53. p. 208 KSH, 1912.17. p. 209 MNL FML V. 176a 1904. január 5. 210 MNL FML IV. 405b/263.12860/1908. sz„ MNL FML V. 177a 1915. október 9. 211 KSH, 1913. 30. p. 212 Pénzes, 1872. 64. p. 88
