Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Bödő István: "Népek tavaszától" a "nagy háborúig"
Tördas alatt panasz nem érkezett, ezért az egyház tulajdonát képezi. A temető viszont megmaradt a nagyközség birtokában.192 Segédjegyző alkalmazásáról a képviselő-testület 1904. december 6-án hozott határozatot, ekkor Ács József gyöngyösi lakos pályázatát fogadták el, akit évi 720 korona fizetéssel honoráltak.193 A segédjegyzői tisztség nem bizonyult népszerűnek, például 1909-ben senki sem jelentkezett az állás betöltésére kiírt pályázatra. Ennek okát a képviselő-testület abban látta, hogy az 1000 koronás bérezésből lakásbérletre nem tellett, ezért a segédjegyző részére díjmentesen használható szolgálati lakás juttatását szavazták meg.194 A Tordashoz tartozó Kálozpuszta Küldőhöz csatolásának ügyében 1887- ben Lövinger Dávid közbirtokos társaival adott be kérelmet az alispáni hivatalhoz. Kérelmükben az 1886. évi XXII. törvénycikk azon paragrafusaira hivatkoztak, miszerint egy pusztának ugyanazon törvényhatóságon belüli átcsatolását kérhetik azok a tulajdonosok, akik a nevezett puszta összes állami adójának legalább felét fizetik; továbbá közlekedési és közigazgatási érdekből; valamint az eddigi anyaközség a törvény által előírt kötelességeinek teljesítésére nem képes. A kálozpusztai birtokosok többsége azonban nem támogatta a Küldőhöz csatlakozást. Az átcsatolást elutasító döntés mérlegelésénél Sárközy Aurél alispán azt a tényt is figyelembe vette, hogy Kálozpuszta Tordas község bevételeiben jelentős szerepet játszott, annak átcsatolása esetén költségvetését csak nagyobb összegű pótadó kivetésével tudná fenntartani, míg Kuldó saját jövedelmeiből tartotta fenn magát.195 Időről-időre felvetődött a járási székhely Válról Bicskére helyezésének gondolata. Vállal ellentétben Bicske fontos útvonalak kereszteződésében feküdt, ráadásul már a 19. század végén vasúti csomópont volt. A képviselő-testület 1905-ben egyoldalúan elutasította a javaslatot, míg 1910-ben a járásbíróság Bicskére történő áthelyezése ellen tiltakoztak. Tordasnak fekvése folytán előnyösebb volt a hozzá közel található Vál, mint járási székhely, illetve a járási intézmények központjaként. Aggályaikat fejezték ki a „télvíz" idején történő ügyintézés várható nehézségeivel kapcsolatban is. A járási székhely ekkor még Válón maradt, viszont a bíróság áthelyezésével kapcsolatban nem sikerült eredményt elérniük.196 192 Uo. 5218/1905. sz. 193 MNL FML V. 176a 1904. december 6. 194 Uo. 1909. december 4. 195 MNL FML IV. 405b/263. Tordas. 2245/1887. sz. 196 MNL FML V. 176a 1905. május 20., 1910. szeptember 14. 84
