Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)

Bödő István: "Népek tavaszától" a "nagy háborúig"

„Népek tavaszától" a „Nagy háborúig"

A tordasi képviselő-testület 1889-ben határozatot hozott községháza építéséről. A 3507 forint 23 krajcárra tervezett építési költségeket az állami adó összegének 53,2 százalékra kiterjedő pótadó kivetésével kívánták előteremteni, amire Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottsága is engedélyt adott. Az építkezéshez szükséges téglát a tordasi uradalom ajándékozta a nagyközségnek.185

Jegyzőlakás céljára Tordas község 1865-ben vásárolt ingatlant gróf Batthyány Lászlótól. A 700 forintos vételárat a tordasiak munkával rótták le, mégpedig 556 forintot napi egy forint hat krajcár igás és 40 krajcár kézimunkával számítva, a fennmaradó összeget 120 katasztrális hold búzaföld

megművelésével, betakarításával és behordásával rendezhették. Az ingatlan telekkönyvi bejegyzése tévesen előbb Perlmutter Jakab, majd Dreher Antal nevére lett bejegyezve. Utóbbi birtokos 1879- ben tett nyilatkozatot a téves bejegyzésről, azonban csak 1892-ben került hivatalosan is a nagyközség nevére az ingatlan.186

Tordas betelepítését követően a jegyzői teendőket az evangélikus tanítók látták el. A jegyzői tisztség szerepének növekedését jelzi, hogy a szabadságharc leverését követően a két tisztség fokozatosan különvált egymástól. A folyamatot jól példázza az 1852-ben tanítónak és jegyzőnek kinevezett Georgiádes Lajos esete. A Gömör vármegyei Feketepatakról származó Georgiádest a tordasi evangélikus gyülekezet elsősorban tanítóként alkalmazta, azonban a

AZ EVANGÉLIKUS TEMPLOM KÉPESLAPON, 1900

(Magántulajdon)

185 MNL FMLIV. 405b/263. Tordas. 1486/1889. sz.

186 Uo. 5129/1892. sz.

81