Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Bödő István: "Népek tavaszától" a "nagy háborúig"
TORDAS oldalakon helyezkedtek el, talaja fekete homokkal kevert agyag, amely sárga földön alapult. Az itt termelt borok meglehetősen jó minőségűek voltak, kedvező években kielégítő termést adtak. A másodosztályú szőlők északi és északkeleti elhelyezkedésűek voltak, talaját főként sárga agyag alkotta. Mintegy nyolcadával kevesebb termésre lehetett számítani és a bor minősége is gyengébb volt. A legalacsonyabb besorolású szőlők elhelyezkedése hasonló a legkedvezőbbekéhez, azonban a talaj minősége miatt keveset termett. Az erdők enyhén lejtős domboldalakon találhatóak, összetételét tekintve nagyrészt tölgyfából álltak. Az erdő aljnövényzetét is legeltetésre használták.166 Tordason 1860-as években a következő helyneveket használták: Téglákért, Alsó-rét, Öreg hegy, Erdőmajor, Somorvágás, Galagonyás, Lábas erdő, Kövecses domb, Csücskés, Kerti-, Kereszti-, Mélyúti-, Kőhídi-, Csordakúti- , Egyházi-, Egyenes-, Újföldi-, Kétmakkfai-, Szőlők alatti-, Völgyi-, Faluhelyi-, Réti-, Tófenéki-dűlő.167 A szabadságharc leverését követően a bécsi udvar az 1850-es években abszolutista, önkényuralmi rendszert léptetett életbe Magyarországon. Az Alexander Bach osztrák belügyminiszter neve után elnevezett korszak politikája hosszú távon kudarcra volt ítélve, bukását az 1859-ben vívott olasz- osztrák-francia háborúban elszenvedett osztrák vereség okozta. A háború után az udvar enyhített korábbi politikáján; 1860 októberében kiadták az októberi diplomát, amelynek értelmében Ferenc József Magyarországon ismét alkotmányos keretek között uralkodott. Az 1850-ben felállított öt kerület (Tordas a soproniba tartozott) helyett visszaállították a vármegyerendszert, amelyek élén a bizottmányok álltak. Fejér Vármegye Bizottmánya 1860. december 17-én tartotta alakuló gyűlését gróf Cziráky János főispán elnöklete alatt. A bizottmányba minden település delegálhatott tagokat, Tordason azonban elmaradt a megválasztásuk, ugyanis a helységet a közgyűlésre meghívandó községek listájára tévedésből nem vették fel. December 20-án utasították az illetékes szolgabírót, hogy Tordason haladék nélkül intézkedjék a bizottmányi tagok megválasztásáról. Az 1861. január 17-én tartott közgyűlésen már jelen voltak a tordasi küldöttek: Popelka Pál, Varga György, Salamon Elek földbirtokos, Balassovics (a dokumentumban Balá- zsovits) Mihály evangélikus lelkész és Horváth István.168 A bizottmányi tagságot kihasználva a tordasi képviselők kérvényezték, hogy az úrbéri egyez166 Uo. Jegyzőkönyv a földek osztályokba sorolásáról. 1862. augusztus 28. 167 Uo. Leírása Tordass adóközségben létező dűlőknek és mezőknek. 1862. augusztus 21. 168 MNL FML IV. 254a/1.1860. 9. sz„ 1861.1. sz. 74
