Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)

Bödő István: Földesurak szolgálatában

Földesurak szolgálatában

hangzású nevek mögött nem minden esetben lehettek magyarok, egy részük beolvadhatott a korábbi lakóhelyükön többségben lévő tót ajkú népességbe. Ezt erősítheti meg a telepesek evangélikus vallása is, amely a magyarokkal ellentétben inkább a tótok között terjedt el.

A lakosság felekezeti megoszlását tekintve nagy többségben voltak az evangélikusok. A tordasi evangélikus egyház feltehetően a betelepítést követően megalakult, nem véletlen szerepel a szerződésben a prédikátor tartásának engedélye. Az első név szerint ismert lelkész Be- nedikti Pál volt az 1730-as években. Az említett 1740. évi egyezség értelmében az uraság már feltételekhez kötötte a lelkésztartást (robotszolgáltatás), valamint tőle függött, hogy meddig maradhat. Az ekkor kinevezett Vrathelyi Éliás lelkészi juttatását is ismerjük, e szerint 28 budai mérő gabona és hét öl fa járt számára évente, valamint a hívek a papiak felújítását is vállalták.113 Az egyháznak 1747-ben téglából épült oratóriuma (imaház) és egy haranglába volt, ami az 1760-as évekre élet- veszélyessé vált. Az egyház kérésére Fiáth János főszolgabíró megvizsgálta a haranglábat és véleménye szerint összedőléssel fenyegetett. Jelentésére a vármegye engedélyezte az új harangláb építését.114 Hasonló állapotban volt az imaház is, amely végül az 1767. évi tűzvészben pusztult el. További csapás

AZ ÚRBÉRI TABELLA RESZLETE (MNL FML IV. le 1768.)

113 Wünscher, 1943.124-125. p.

114 MNL FML IV. la/1.1762. szeptember 22.

53