Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Bödő István: Földesurak szolgálatában
TORDAS szöktek meg. Az eset után a tordasi jobbágyok kérelmet adtak be a vármegyéhez a rájuk kivetett adót csökkentésére, attól tartva, hogy különben a falu megmaradása kerül veszélybe. További panaszként említették a fors- pont (előfogatozás) magas számát, mivel a falu fekvése folytán az átvonuló hadaknak gyakran útjába esett, és a forspontozásra kötelezett tordasiakat sokszor Tárnokon és Érden sem váltották fel.82A helyzet tovább bonyolódott, amikor az elhurcolt tordasi jobbágyok visszaszöktek, ezért gróf Pálffy János levelet írt Fejér vármegyéhez, amelyben kifejtette, hogy szökött jobbágyait Sajnovics Mátyás az ország törvényei ellenére újra befogadta. Többszöri felszólítására Sajnovics a jobbágyokért cserébe csődöröket ajánlott fel. Pálffy az ajánlatot visszautasította és elküldte bazini tiszttartóját jobbágyai visszavitelére. Amikor a tiszttartó Tordasra ért meglepve tapasztalta, hogy a keresett emberek ingóságaikkal és állatállományukkal a települést elhagyták, Pálffy szerint ebben Sajnovicsnak feltétlenül része lehetett, ezért elégtételt követelt. A vármegye segítségét kérte jobbágyai visszaszolgáltatásában, ellenkező esetben a közelben kvártélyozó fia katonai erővel fog Sajnovics Mátyás jobbágyaiból elhajtani annyit, amennyi tőle elszökött.83 Az ügyben - a többszöri levélváltás ellenére - lényegi előrelépés nem történt, a probléma elrendezéséről nem maradt fenn forrás. Mindenesetre Tordasra vonatkozóan annyi kiderül, hogy az első telepesek egy része Pozsony vármegyéből származott. Néhány újonnan betelepített helység földesurának kérésére (köztük Tor- das is) Fejér vármegye 1726-ban nyolc pontból álló urbáriumot alkotott. A vármegye által kiadott urbárium a telepítési szerződésben foglaltakkal szemben a terhek jelentős növelését tartalmazta. E szerint az egész telkes jobbágyok évente négy forint adót fizettek, a többiek a használt földterület méretének arányában. A szarvasmarhával rendelkező gazdák heti egy nap igás, az igavonóval nem rendelkezők heti két nap gyalogrobottal tartoztak. Amennyiben az uraság ez utóbbit óhajtotta, akkor az igaerővel rendelkező gazda heti két napot szolgált. Minden terményből kilenced járt a földesúrnak, amit az általa kívánt helyre kellett szállítani. A szarvasmarhás gazdák karácsonykor egy szekér tűzifát tartoztak hordani. A mészárszék és a kovács helyzetének rendezése a földesúr jogkörébe tartozott. A kocsma 82 OSZK Föl. Hung. 560/1. Az előfogatozást a földesúri szolgáltatásokon kívül legtöbbször katonai célokra vették igénybe. 83 MNL FML le 142/1722. sz. 44
