Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Bödő István: Földesurak szolgálatában
TORDAS kezett, aki 10 pozsonyi mérő nagyságú szántóval és három kaszás réttel rendelkezett. A többi jobbágy négy és hat mérő alá való földet művelt. A zsellérek egy és három mé- rőnyi földet használtak, a házzal nem rendelkező zsellérek többségének is jutott némi kaszáló. Az összeírásban nem szerepel a szőlőbirtok nagysága.80 A jobbágytelek (sessio) mérete általában tájegységenként és településenként változott, nagysága függött a föld minőségétől. A gyengébb termőképességű vidékeken nagyobb telekméretet határoztak meg. A jobbágy telek szántóból és hasonló méretű rétből állt. A telek használatának fejében a jobbágyok a földesúrnak úrbéres szolgáltatásokkal tartoztak. Az úrbér a jobbágytelek használatáért, birtoklásáért jobbágyok és zsellérek által fizetendő földjáradék a földesúr mint a föld tulajdonosa számára. Formája szerint lehetett pénzjáradék, terményszolgáltatás és ingyenmunka (robot). Az úrbér nem foglalta magába az állami adókat, az egyházi tizedet és a vármegye szükségleteire szedett házi adót. Mindezeket úgynevezett urbáriumban rögzítették írásban. A jobbágyok tulajdonában volt a belső telek (fundus), amely házból, udvarból, gazdasági épületekből és kertből állt. A zsellérnek az számított, aki nyolcad teleknél kisebb szántót művelt a hozzá kapcsolódó rétrésszel, vagy egyáltalán nem használt földterületet. A házas zsellérek tulajdonában állt egy lakóingatlan, amelyhez általában kert is tartozott. A ház nélküli zsellérek házzal és földterülettel nem rendelkeztek, más házában voltak kénytelenek élni. Általában kézművességgel, ál80 MNL OL N 78. Conscriptio Comitatus Albensis, 1715. AZ1715. EVI ÖSSZEÍRÁS RESZLETE (MNL OL N 78.) 42