Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Vitek Gábor: Fejér vármegye a történelem évszázadainak sodrában
Fejér vármegye a történelem évszázadainak sodrában róságokat érintette, s a szolgabírói hivatalok büntető törvényhatóságát a büntető perrendtartás szabályozta. A vármegyei törvényszéknek jogában állt a tanúvallomások, a szembesítések, a bírói szemlék eszközlését, felvételét a szolgabírói hivatalokra átruházni, így az igazságszolgáltatást illetően nemcsak a törvényszék felügyelete alá kerültek, hanem annak segédhatóságaivá lettek. Az 1854 áprilisa után kiépült bírósági szervezet 1860 decemberéig (a szolgabírói hivatalok), illetve 1861 áprilisáig (a cs. kir. törvényszék) funkcionált.522 A neoabszolutizmus idején az úgynevezett különös bíróságok közé tartoztak az 1853. évi úrbéri pátens életbeléptét követően az egykori jobbágyok és földesurak között felvetődő vitatott birtokjogi kérdések rendezésére felállított úrbéri bíróságok, amelyek feladatává nem csupán a feudalizmusnak a mezőgazdaságban való felszámolásával kapcsolatos jogviták, hanem a már korábban megkezdett úrbéri jellegű perek eldöntése is vált. Első fokú úrbéri bíróságok az úrbéri törvényszékek (Urbarialgericht) voltak, amelyek az 1856-1858 közötti időszakban szerveztek meg (valójában 1856-tól, 1858- tól kerületenként), s (kezdetben) vármegyénként vármegyeszékhelyeken működtek, 1860-ban azonban már számos úrbéri törvényszéket összevontak, 1861-ig működtek. Az úrbéri törvényszékek fő feladata az erdő- és legelő-elkülönítések, valamint a tagosítás ügyében való döntés volt, s különben is a jobbágyfelszabadítással kapcsolatos birtokrendezést minden község esetében - még a felek megegyezése esetén is - kizárólag az úrbéri bíróság ítélete alapján lehetett végrehajtani. Fellebbvitel a kerületekben működő úrbéri főtörvényszékhez (Urbarialobergericht), innen a Bécsben felállított legfőbb úrbéri törvényszékekhez (Oberstes Urbarialgericht) történt. 1861-ben az osztrák bírói szervezet felszámolásakor az úrbéri bíróságok is megszűntek. Az 1856. január 30-án Székesfehérváron megalakult elsőfokú bíróság, az úrbéri törvényszék (K. K.523 Urbarialgericht IT Instanz in Stuhlweissen- burg) fennmaradt és a Fejér Vármegyei Levéltár részére átadott iratait Jenei Károly főlevéltáros 1942. március 3-i keltezéssel lajstromozta.524 522 MNL FMLIV. 154. Fondtörténet, raktárjegyzék. 523 A német k. k. = kaiserlich (österreichisch) königlich (böhmisch), a.m. cs. kir., azaz császári királyi. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején, 1867-től a közös osztrák-magyar állami intézmények jelölése: k. u. k. = kaiserlich und königlich, a.m. cs. és kir., azaz császári és királyi. Magyarország saját intézményeinek megjelölésére az m. k. vagy m. kir., azaz magyar királyi használták. 524 MNL FML IV. 155. Fondtörténet, raktárjegyzék. 257
