Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Vitek Gábor: Fejér vármegye a történelem évszázadainak sodrában
Tördas nek, szerződött szolgák, taksás nemesek, rácok, görögök, zsidók adóinak beszedésében határozták meg. Számadásait a főadószedőnek kellett bemutatnia. 1754-ben már a vármegye mindkét járásának volt adószedője. Az adószámadások és pénztárak, a vármegyei pénzgazdálkodás ellenőrzésére 1777-től külön számvevőt (exactor) választottak. Ettől kezdve felülvizsgálta a főadószedő számadásait, észrevételeit a jegyző mutatta be a vármegyei közgyűlésnek, a vármegye ezután küldte fel azokat a helytartótanácsnak. A különböző jogcímeken behajtott összegeket továbbra is a főadószedő kapta, de a számvevő tudtával. A számvevő munkája a már működő kvártélyházak, a katonai szállítások járási jegyzékeinek ellenőrzésén kívül kiterjedt a községi bírói, a gyámatyai számadások, taxák, könyöradomány-gyűjtések vizsgálatára is. A perceptor helyett kezdetben az adóvevő, később az adószedő kifejezést használták, majd létrejött a Főadóvevői Hivatal. A bírói gyakorlatban elkülönült egymástól a törvényszék (sedes iudicia- ria): polgári- (sedes civilis) és büntető törvényszék (sedes criminalis). A18. század elején a közigazgatási és igazságszolgáltatási hatáskör még átjárha- tónak bizonyult. A törvényszék is visszautalt ügyeket a vármegyei közigazgatásnak. A vármegyei törvényszék széles körben foglalkozott igazgatási feladatokkal és azok felülvizsgálatával. A vármegyei törvényszék foglalkozott a nádori vagy helytartótanácsi rendelettel elé rendelt ügyekkel, ülésein mutatták be a királyi ítélő tábla ítéletleveleit. A perek általában fellebbezés útján kerültek a vármegyei törvényszék elé. Itt megvizsgálhatták az alispáni és szolgabírói székek és az úriszék ítéleteit is. Az úriszéki iratokat a polgári törvényszék ülésén mutatta be a szolgabíró. Az ügyek kivizsgálásába bevonták a tiszti főügyészt is. Mária Terézia 1765-ben elrendelte, hogy az úriszékek és a felülvizsgálat során a vármegyei törvényszékek előtt folytatott pereket terjesszék fel hozzá. II. József halálát követően, 1790. május 1-jétől visszaállították a vármegyei törvényszékek működését.511 Az úriszéki bíráskodás újra első fokon intézte a földesurak és alattvalóik peres ügyeit, fellebbezni a vármegyei törvényszékre, onnan a helytartótanácshoz lehetett. Az uralkodó halála után is érvényben maradt a szabad költözési és végrendelkezési jogot valamint a vármegyei ügyész pártfogását biztosító rendeleté. Azok az uradalmak, amelyeknek 1787 előtt pallosjoguk volt, azt visszakapták, helyi és más elsőfokú bíróságok polgári peres ügyeiben újra fellebbezési fórumok lehettek. 511 MNL FML IV. За/l. 1. köt. 1-2. sz. 21-23. p. 1790. március 3-5. közgyűlés. 250
