Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Vitek Gábor: Fejér vármegye a történelem évszázadainak sodrában
TORDAS rület), Bicskei járás (négy kerület). A három járás 1862 januárjától egyenként egy főszolgabírói és két szolgabírói járásra tagolódott. A Sármelléki járáson belül a főszolgabírói járás székhelye Mór, a szolgabírói járásoké Székesfehérvár és Sárbogárd. A Csákvári járáson belül a főszolgabírói járás székhelye Velence, a szolgabírói járásoké Csákvár és Hercegfalva (napjainkban Mezőfalva). A Bicskei járáson belül a főszolgabírói járás székhelye Marton- vásár, a szolgabírói járásoké Bicske és Vál. A kiegyezést követő - 1868-tól életbe lépő - kerületi beosztás szerint a Sármelléki járás kerületei: Sárbogárdi, Központi (Székesfehérvár székhellyel), Abai, Móri (székhelye: Bo- dajk). Csákvári járás: Csákvári (Székesfehérvár székhellyel), Rácalmási, Nyéki kerület. Bicskei járás: Váli, Ercsi (székhelye a Váli kerületben lévő Baracska) és Bicskei (székhelye a Váli kerületben lévő Kajászószentpéter [ma Kajászó]) kerület. A járások 1872-ben a következők: Sárkeresztúri, Bo- dajki alsó, Bodajki felső, Csákvári, Váli és Rácalmási járás. A második világháború végéig érvényben maradó járási beosztás 1878-ban alakult ki: Adonyi, Móri, Sárbogárdi, Székesfehérvári és Váli járás.503 A járásokat 1984. január 1-vel számolták fel. A járási hivatalok felállításáról újonnan rendelkező 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet alapján Fejér megyében a következő 9 járást alakították ki: Bicskei, Dunaújvárosi, Enyingi, Gárdonyi, Mar- tonvásári, Móri, Polgárdi, Sárbogárdi és Székesfehérvári Járási Hivatal. A közigazgatási kitekintést követően visszakanyarodva Fejér vármegye török kiűzését követő reorganizációjának folyamatához: noha a vármegyei főispán kinevezése még 1688 végén megtörtént, azonban gróf Esterházy Gábor (1688-1691) a tisztséget a gyakorlatban nem fogadta el, így utódára, gróf Esterházy Ferenc (1692-1733) cseszneki birtokosra hárult Fejér vármegye megszervezése. Ilyen előzményeket követően az újjászervezendő Fejér vármegye első, a főispánt beiktató nemesi közgyűlését 1692. július 10-re hívták össze Székesfehérvárott.504 A vármegyei közigazgatás reorganizációjának menetében ez volt tehát az első generalis congregatio, amelyben, és ahol a központi kormányzat képviselője, azaz a főispán hivatalba történő bevezetése azt jelentette, hogy a kamarai adminisztrációt felváltotta a nemesi önkormányzat, a középszintű közigazgatás vármegyei testületéi megkezdték tevékenységüket. Ezzel szemben Fejér vármegye északi része a bécsi udvari kamara magyarországi szerve, a budai kamarai adminisztráció 503 MNL FML IV. 74/10. 504 MNL FML IV. la/1.1. köt. 1-6. sz. 1-7. p. 1692. július 10. 244
