Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)

Bödő István: A település gyökerei

Törd as Helynévként történő első említése az írott forrásokban 1270-ből szárma­zik; ekkor a helység tulajdonosa, Martonvásári Gergely a Budai Káptalan előtt „ Thordos" nevű birtokát a hozzá tartozó földekkel és szőlőkkel a Nyu- lak-szigeti (ma Margit-sziget) domonkosrendi apácakolostornak adomá­nyozta. Az adománylevelet az apácák kérésére 1272-ben V. István király (1270-1272) is megerősítette, s Tordassal egy időben a szomszédos Kuldó (ma Gyúró része) is a tulajdonukba került.28 A dokumentumban szereplő király lánya Erzsébet nem más, mint V. Ist­ván leánya, az utóbb megözvegyült Árpád-házi Boldog Erzsébet (1260 körül- 1320 körül); a Nyulak szigetén nevelkedett, apácának készült, azonban 1287- ben politikai érdekekből hozzáadták egy morva nemeshez. A Nyulak szigetén az apácakolostort IV. Béla király (1235-1270) alapította a tatárjárás idején tett fogadalma értelmében, amely szerint megmenekülésük esetén szü­letendő gyermeke, amennyiben lány lesz, akkor őt az Úr szolgálatára ajánlja fel. így lett Árpád-házi Szent Margit (1242-1270) domonkosrendi apáca. A kolostor idővel - köszönhetően a királyi családhoz köthető tagjainak - az ország egyik legjelentősebb női monostorává fejlődött, befolyásának alapját a bőkezű birtokadományok biztosították, s Tordas középkori törté­netében is meghatározó szerepet töltött be. Az V. Ince pápa (1276) által elrendelt összeírás arról tanúskodik, hogy az apácák tulajdonában Tordason három nagy szőlőbirtok található. A doku­mentumban a helység „Turdos" névalakban szerepel.29 A Nyulak-szigeti női monostornak tett adomány ellenére Tordas teljes területe nem került az apácák birtokába, egy része megmaradt a Tétény nemzetség tulajdonában. Egy 1328-ban keletkezett dokumentum szerint a Tétény nemzetségbeli Péter horvát bán unokája Pál mester a Pozsegai Káp­talan előtt a Martonvásár mellett található „Tardas" nevű birtokát ötven márkáért eladta Gilet fiának, Miklósnak.30 Az adásvételi szerződést 1335- ban Pál mester megerősítette Gilétffy (másutt: Gilétfi) Miklós özvegye ja­vára, ugyanis Miklós a halála miatt nem tudta kifizetni a vételárat, így a visszamaradó összeget annak felesége térítette meg.31 A14. században tehát néhány évtizedre a pozsegai Gilétffy család is birtokrészt szerzett Tordason. 28 Szentpétery, 1943.138-139. p. 29 MNL OL Q 332. DL. 942. sz. 30 Uo. 2504. sz 31 Kristó, 2004. 218. p. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom