Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Dakó Péter: Diktatúrától a polgárok akaratáig
Diktatúrától a polgárok akaratáig körökön belül, s csak másodsorban a szórakozás; a mozi, a könyvtár, valamint a szórakoztató rendezvények. Anyagi megfontolásokból viszont a rendezvények voltak a legfontosabbak, hiszen a költségvetés csaknem felét kitevő összeg ezek révén folyt be. Az említett évben a művelődési házban nyolc műsoros estet rendeztek, melyeknek 1300 látogatója volt, valamint 11 alkalommal tartottak táncos, zenés rendezvényeket 1200 résztvevővel.408 A sportolás lehetőségét a Tordasi Petőfi Sportkör, majd a Termelőszövetkezeti Sportkör jelentette, s természetesen, mint minden sportkörben, a labdarúgás volt a fő sporttevékenység. Az évek során ez jelentősen bővült, amikor megjelentek a röplabda, az asztalitenisz, a kézilabda, a sakk és a teke szakosztályok is. Az elért sikerek, eredmények változóak voltak. A labdarúgás hullámzó teljesítménnyel ugyan, de változatlan népszerűséggel folytatódott, a kézilabdát a lelkesedés tartotta életben, a teke és a sakk a házi versenyekre korlátozódott, de az asztalitenisz és röplabda 1962-ben rendkívül sikeres évet zárt. Előbbiek a martonvásári körzeti bajnokságot megnyerve a járási döntőig jutottak, míg a röplabdások a járási bajnokságból feljutottak a megyeibe. Az sportkör elnöke ezekben az években Hámori Kálmán volt.409 (Vezetőségi tagjai 1951-ben Baranyai József elnök, Pók István titkár, Csanádi István gazdasági felelős és Sztyehlik Mihály bizottsági tag voltak.)410 A közös tanács megalakulásával a sport is közössé vált. A labdarúgástól elvárt eredmények elmaradása okán pesszimista hangulatban telt el az 1970- es évek első fele. Az aggályoknak és kételyeknek 1976-ban Kiss Zoltán edző szakmai munkájának is betudhatóan a megyei másodosztály bajnoki címének elnyerése, a megyei első osztályba való feljutás vetett véget. Az igazolt játékosállomány 18 felnőtt, 16 ifjúsági és 13 serdülő labdarúgó volt. A sportköri tagokon kívül 120 pártoló tag nem csak személyében, hanem a tagdíj megfizetésével is komoly mértékben hozzájárult az anyagi biztonság megteremtéséhez; a tagsági díjakból befolyt összeg a tanács támogatásának a felét tette ki. Az utánpótlás biztosítására az ifjúsági és serdülő csapat szakmai irányítását Tóth Imre testnevelő tanár vette át. A sportkör elnöke Serák István, majd Márki Ferenc volt.411 Vélhetően a két község közti szakadás előszele volt a sportkör szétválása, amikor 1986. július 17-én - lakossági kezdeményezésre - megalakult a Gyúrói Sportkör a labdarúgó szakosztállyal. „Sem a ver408 Uo. 1976. október 12. 409 MNL FML XXIII. 825b 1963. február 14. 410 MNL FML XXIII. 825d 93/1951. biz. sz. 411 MNL FML XXIII. 826b 1977. április 16. 199
