Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)

Dakó Péter: Diktatúrától a polgárok akaratáig

Diktatúrától a polgárok akaratáig eredménnyel. A tanácstagok jelentős része még a tanácsüléseken való megjelenéstől is tartózkodik". - jellemezte a helyzetet Király Jánosné tanácselnök.353 A „dolgozó nép nevében" történő hatalomgyakorlás nem csak a kulák-lis- tákat, az ipar-engedélyek, a kereskedők jogosítványainak megvonását, hanem a mezőgazdasági ingatlanok és lakóházak államosítását, a termelő­szövetkezeti csoportok erőszakos szervezését is jelentette. Kuláknak szá­mított, aki 25 kataszteri holdnál nagyobb birtokkal és mezőgazdasági gé­pekkel rendelkező földműves volt, de idesorolták azokat is, akik más foglakozást űztek ugyan, ám nagyobb földbirtokkal vagy a megengedettnél legalább ötször nagyobb szőlőbirtokkal rendelkeztek. A „kulák" szó azon­ban politikai kategória is volt: az MDP vezetői a jómódú parasztságot úgy állították be, mint a hatalom esküdt ellenségét, és a termelőszövetkezeti mozgalom legnagyobb kerékkötőit. Gazdasági, rendőri és egyéb eszközök­kel a félelem légkörét és a rendszeres jogtiprás gyakorlatát honosították meg. Magyarországon mintegy négyszázezer embert ítéltek el 1948 és 1953 között, miközben egyre bővítették a kuláklistát. Részletes, névszerinti je­lentések a tordasi kulákokról nem maradtak fenn, csupán számadatként említhetjük meg, hogy egy 1952-ben készült gazdalajstromban kettő, az 1953. évi végleges listán hat tordasi kulák szerepel.354 Az 1950-es évek beszolgáltatási rendszerének végrehajtásában (is) elural­kodtak az erőszakos megoldások. A „padlás lesöprések" éveiben Magyaror­szágon a földműves családok kétharmadának nem maradt elegendő gabo­nája kenyér és következő évi vetőmagszükségletének biztosítására, miközben családok tízezreit ítélték el, mert nem tudták teljesíteni kötelezettségüket. „A begyűjtés igen fontos állami feladat, ezt teljesíteni a termelők részéről első­rendű kötelesség a dolgozók államával szemben, egyben a begyűjtés sikeres végre­hajtása az állami szerveknek jelenleg egyik legfontosabb feladata. Nem lehet közöm­bös egy termelő előtt sem a kérdés fontossága". - foglalta össze röviden a lényeget Elek András titkár. A végrehajtó bizottság heti rendes ülésein be­hatóan foglalkozott ezzel a kérdéssel. A begyűjtés eredménye százalékban 1950 végén kenyérgabonában 79, takarmánygabonában 34, kukoricában 32, szálas takarmányban 91 és burgonyában 16 volt. A 81 hátralékos személyt 1270 kilogramm kenyérgabona és 5339 kilogramm takarmányféleség bea­dására kötelezték, „illetve ezen mennyiség beadását vállalták önkéntesen”. Ezzel 353 Uo. 30/1951. biz. sz. 354 MNL FML XXIII. 2b 0038/1953. sz. 179

Next

/
Oldalképek
Tartalom