Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Czetz Balázs: Nehéz esztendők. A diktatúra kiépítésének árnyékában
TORDAS Árpád a választási kampányban a két párt önállóságát, és zárkózott el az egyesülésnek még a gondolatától is, az év végére a politikai helyzet gyökeresen megváltozott.334 A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülési folyamata Fejér megyében 1948 márciusában vette kezdetét. Első lépésként az alapszervezetek egyesítésére került sor 1948. május 10. és 22. között, majd következett a Fejér megyei egyesülési konferencia 1948. május 22-23-án.335 A folyamat végül országos szinten, az MDPI. kongresszusával fejeződött be június 12-14-én. Az MDP tordasi taglétszámáról 1949-ből állnak rendelkezésre adatok, ekkor 68 fő volt párttag, a párttitkári posztot Klucsik Imre töltötte be, aki már korábban az MKP berkein belül is titkári funkciókat látott el. A kommunista hatalom előretörésével az egyházak is egyre nehezebb helyzetbe kerültek. Tordason egy 1949 augusztusában kelt jelentés alapján 850 fő evangélikus és 341 római katolikus élt, mellettük még 80 reformátust is számon tartottak. Biblia kör is működött a településen az evangélikus lelkész Görög Tibor vezetésével, mintegy harminc fő részvételével. A baptistákat ebben az időben a szekták közé sorolták, ehhez a felekezethez 21-en tartoztak Tordason vezetőjük Malicskó Mihály volt.336 Az egyházak és a hatalom szembenállása mind nyilvánvalóbbá vált, az egyházi szervezetek működése fokozatosan ellehetetlenült, a papokat, lelkészeket minden területen támadták, igyekeztek róluk terhelő adatokat beszerezni (vagy kreálni) és ezzel támad334 Az országos politikában sorsfordító hónapok zajlottak, a Szociáldemokrata Párt önállóságának megszüntetése mellett zajlott a többi párt felszámolása is. A többpártrendszer teljes likvidálásának eszközéül a kommunisták az 1949. február 1-én megalakult Magyar Függetlenségi Népfrontot szánták. A szervezet első, március 15-én lezajlott kongresszusán egyhangúan fogadták el a Magyar Dolgozók Pártjának vezető szerepét, vállalták a szocializmus felépítésében való aktív közreműködést, s vállalták: a következő országgyűlési választásokon közös jelölteket indítanak. (Romsics, 2000.293. p.) Amint azt Rajk László megfogalmazta: „A kör bezárult. Aki más programot vall, mint a szocializmus építését, az már a magyar nép ellensége". (Izsák, 1994.146. p.) A népfrontpolitika, s a május 15-én lezajlott - a népfrontba tömörített pártok által egyetlen közös listát állítva kiírt - parlamenti választások gyümölcseként a többpártrendszer felszámolása és a kommunista hatalomátvétel 1949 nyarára elérkezett, amelynek betetőzéseként az augusztus 18-án elfogadott népköztársasági alaptörvény (1949. évi XX. törvénycikk) legitimált. (Romsics, 2000. 294. p.) Ezzel kezdetét vette egy közel negyven esztendeig tartó, ám azon belül is több szakaszra osztható (1953 és 1955 között egy másik kommunista, Nagy Imre igyekezett elviselhetőbbé és hatékonyabbá tenni a Rákosi Mátyás által felépített rendszert, majd 1956,1968,1989) totalitárius államstruktúra, amelynek legfontosabb ismertetőjegyei az egypártrendszer, a hierarchikusan felépített tömegpártnak alárendelt államélet, az emberi élet minden szféráját szabályozni kívánó hivatalos ideológia és a társadalmat permanens rettegésben tartó terrorrendszer. Totalitarianizmus, amely voltaképpen az olasz fasizmussal, vagy a német nemzetiszocializmussal rokonítható, (szerk.) 335 Bödő-Czetz, 2009. 376. p. 336 MNL FML V. 176b. 5. d. 170
