Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Czetz Balázs: Két "világégés" között
Két „világégés" között Bizottság Magyar Csoportja 1942. október 16-án a Hangya Szövetkezet és a Fejérvármegyei Villamossági Rt. képviselőivel bejárást tartott a településen. A bejárás célja az volt, hogy felmérjék Tordas mennyire alkalmas az első villamos mintafalu létrehozására. A látottak elégedettséggel töltötték el a bizottságot és szándéknyilatkozatot írtak alá a villamos mintafalu létrehozásáról. Ennek értelmében a településen egy kísérleti évig a szükséges villamos berendezéseket és eszközöket ingyen bocsájtották volna a felhasználók rendelkezésére. A kísérletben résztvevőket a Hangya Szövetkezet körzetvezetője Cseh Ferenc választotta volna ki. Ezek a gazdák a kísérleti év után a használt eszközöket (darálók, villanytűzhely, háztartási és gazdasági eszközök) kedvezményes áron vehették volna meg, cserébe az év folyamán feljegyzéseket kellett volna készíteniük a tapasztalataikról. A hálózatfejlesztési költségeket a Hangya és a villamos cégek vállalták volna, annak csak egynegyede terhelte volna a fogyasztókat. A villamos áram árának egy részét is a Hangya Szövetkezet állta volna. A szövetkezet a villanyhálózat fejlesztése mellett a vízvezeték kiépítésében is kivette a szerepét. A település 1940-ben kérvényezte az Országos Közegészségügyi Intézettől egy artézi kút létesítését a faluban. Az indoklásban szerepelt, hogy a faluban a kutak vizének 95 százaléka ivásra, főzésre alkalmatlan, sőt a mosásra is csak korlátozott mértékben jó. A településen ekkor összesen három-négy kút vize felelt meg a közegészségügyi elvárásoknak. A szövetkezet ismét a település lakóinak segítségére sietett és egy hetven méter mély artézi kutat fúratott a falu központjában, ez volt az úgynevezett Sajnovics emlékkút. Újabb tervek fogalmazódtak meg 1943 decemberében; a szövetkezet 1000 méteres vízvezeték-hálózatot óhajtott építeni, amelynek segítségével a Sajnovics kút vizével tudták volna ellátni a falu középületeit. A hálózatra csatlakozást a magángazdák számára is lehetővé tették volna. A beruházás tervezett összköltsége 65.000 pengő volt, amelynek felét államsegély formájában a minisztériumtól igényelték. A Pichler kútfúró cég 1944 áprilisában a létesítendő vezeték és a szükséges munkák költségét már bőven 250.000 pengő fölé becsülte és közölte, hogy a háborús viszonyok miatt a csövek, szivattyúk, egyéb szerelvények beszerzése a „lehetetlenséggel határos", így javasolta a munka megkezdésének elhalasztását. Összességében megállapítható, hogy a település az 1940-es évek elején látványos fejlődésen ment keresztül, a Hangya Szövetkezet óriási beruházásokat hajtott végre Tordason, amelyeknek köszönhetően a falu lakosainak 133