Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Czetz Balázs: Két "világégés" között
Tördas Nyulat a településen csak a saját hússzükséglet kielégítésére tartottak, azzal nem kereskedtek és a szőréért sem tartották. Érdemes még megemlíteni a méhészetet is. Tordason öt-hat család tartott méheket, de az 1929-ben beköszöntött kemény tél kipusztította a méhcsaládok egy részét, így 1932- ben már csak három falubeli család méhészkedett, ők összesen 120 méhcsaládot tartottak. A szalmakasokban tartott méhek által termelt mézet szakszerűen pergetéssel gyűjtötték be. A méz értékesítése is a környező vásárokon történt, csak kisebb részben használták fel helyben. A településen tartottak összesen 143 kutyát is, elsősorban őrző-védő feladatokra. Az ebek között veszettséggyanús 1932-ben nem volt. Az ebekkel jól bántak, általában volt óljuk, vagy ha az nem, akkor lehetőségük, hogy a szénába, szalmába elbújjanak a hideg elől. Határa a korszakban egy vadászterületet képezett, amelyet Dreher Jenő bérelt évi 1150 pengőért. A földtulajdonosok között korábban a vadászbért felosztották, majd később áttértek arra, hogy beszámították az adóba. A községi vadászterület 877 katasztrális hold volt, amelyhez még hozzá adódott az uradalmi 1800 hold is. A 300 holdon elterülő szőlőben tilos volt a vadászat. Az vadászterület jellemzően apróvadas terület volt, évente 200 nyulat, 1500 fácánt, 600 foglyot, négy őzet, kilenc rókát és egy borzot lőttek ki. Az elejtett zsákmányt általában a fővárosban értékesítették. Az uradalom egy vadőrt alkalmazott és fácánnevelőt is üzemeltetett, ahol kotlósokkal költették ki a fácántojást.267 A lakosság zömmel a település 152 katasztrális holdon elterülő belterületén lakott. A településen az 1930-as évek elején a következő utcák léteztek: Fő utca (116 házzal), Felső Kiss utca (33 házzal), Alsó Kiss utca (23 házzal), Régi újfalu (14 házzal), Gyúrói út (17 házzal), Kajászószentpéteri út (13 házzal), Újfalu, vagy Újtelep (22 házzal). A településen 1943-ban a főszolgabíró rendeletére a Gyúró felé vezető utat Csendőr utcának nevezték el.268 Tor- dashoz tartozott még három puszta is: Kiskáloz (két ház), Kálóz (négy ház), Erdőmajor (11 ház). Az utcákban a házszámozás ekkor még nem terjedt el, Tordason 1930-ban folytatólagosan (azaz nem utcák szerint) számozták be a házakat. A településen összesen 255 ház állt, közülük csupán egynek volt bádog fedésű a teteje, 155-nek pala illetve cserép, 99-nek pedig nád vagy szalma. A házakat általában kő alapra sár falazattal építették. A föld színétől 267 MNL FML IV. Tordas községi monográfia. 268 MNL FML V. 176a 1943. október 23. 116
