Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Czetz Balázs: Két "világégés" között
Tördas a törvénybíróit Popelka Pál, a közgyámit Krajcs Mihály, a pénztárosit Zsakó János viselte. Az evangélikus tanítók Pontőr Béla, Ormosi Lajos voltak, a katolikus tanító Schlegl Károly volt.255 A segéd- és kezelőszemélyzet tagja volt a szülésznő, a szolgaszemélyzetet a kisbíró (egyben kézbesítő) és az éjjeli őr (mint rendőr is) alkották. A rendeletben az elöljárók és a személyzet illetményét is megállapították: a bíró egy évre 80 koronát, a jegyző 600 koronát (és a törvényben meghatározott egyéb pótlékokat), valamint kétszobás, konyhás házat kapott, a hozzá tartozó gazdasági épületekkel és konyhakerttel együtt. Emellett négy kataszt- rális hold és 132 négyszögöl szántó és egy katasztrális hold 441 négyszögöl kert haszonélvezete járt neki. A pénztárnok fizetése 30, a közgyámé 20 korona volt, az elöljárók bérezésben nem részesültek. A szülésznő 25 koronát kapott munkájáért, a kisbíró 60 koronát, az éjjeliőr pedig 10 koronát keresett. Ezen túlmenően a bírót és elöljárókat, a pénztárnokot és a közgyámot napidíj illette meg hivatalos kiküldetésük alatt. A jegyző részére hivatalos kiküldetése esetén az állami tisztviselőket megillető napidíj járt. A járandóságok az évek során természetesen többször változtak, 1919 áprilisában a szülésznő már évi 180 koronát keresett, de az inflációra való hivatkozással kérte előbb az összeg 240 koronára, majd 300 koronára emelését. Ugyanekkor emelték a kisbíró fizetését évi 2160 koronára, az éjjeliőrökét 800 koronára.256 A település elöljáróinak éves apanázsa 1931-ben a következőképpen alakult: bíró 100 pengő,257 kisbíró 90 pengő, közgyám 25 pengő. A szülésznő évi fizetése 425 pengő volt, emellé a „vagyonnal rendelkezők" részére látogatásonként öt pengőt számolt fel, a vagyontalanokat viszont térítésmentesen látta el.258 A jegyző és a bíró, mint a település vezetői a szabályrendelet alapján együtt intézkedtek a közigazgatási eljárásokban. Szintén együttesen feleltek a képviselő-testület határozatainak végrehajtásáért, amelyek gyakorlati megvalósítását szükség szerint az esküdtekre testálhatták. A jegyzőnek, illetve akadályoztatása esetén a bírónak (vagy helyettesének) minden nap hivatali időben a hivatali helyiségben, azaz a községházán kellett tartózkodnia. A községi irodában a hivatali idő minden hétköznap (hétfőtől szombatig) reggel nyolctól délig és délután kettőtől öt óráig tartott, vasárnap és ünnepnapokon a hivatal működése csak a délelőtti órákra korláto255 Naptár, 1927.140. p. 256 MNL FML V. 176a 1919. április 25. 2571927. január 1-én bevezették a korona helyett az új, értékálló pénzt, a pengőt. 258 MNL FML IV. Tordas községi monográfia. 110
