Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Czetz Balázs: Két "világégés" között
TORDAS den szintjén munkás-, katonaparaszt vagy földműves tanácsok és általában három-öt fős direktóriumok alakultak. Tordason a megye többi településéhez képest igen korán, már március 27- én népgyűlésen választották meg a munkástanács tagjait. A hattagú jelölőbizottság a tanács tagjainak jelölte Podhradszky Jánost, Schlegl Károlyt, Wiktorin Gusztávot, Csákány Lajost, K. Milichovszki Sándort, Németh Jánost, Kertaljai Klucsik Mihályt, id. Toman Istvánt, Zsakó Istvánt, Popelka Pált, Gregó Andrást, Németh Lajost, Pintér Mihályt, Tóth Sándort, Áldott Lajost.240 A frissen alakult testület másnap meg is tartotta első ülését, ahol a felvett jegyzőkönyvből már az is kiderül, hogy a direktórium elnöke Zsakó István lett, tagjai pedig Schlegl Károly és idős Toman István. A munkástanács első ülésén részt vett a helyettesítő jegyző Farkas Sándor is. A jegyzőkönyvek tanulása szerint a gyorsan változó eseményeket nehezen tudták követni, mert például még előfordult, hogy a grémiumot képviselő-testületként írták le és nem munkástanácsként (a szerv neve Tordason 1919 áprilisától már földműves tanács volt). Az első ülésen az utász fizetésének megemelésén és a jegyző helyettesítési díján kívül egyéb napirendi pontot nem tárgyaltak. A tanácskormány megalakulását követően rövid időn belül államosította az iskolákat, az ipari üzemeket és összességében törekedett a magántulajdon visszaszorítására. Átalakult az igazságszolgáltatás is, és a rendőrség, illetve a csendőrség munkáját a Vörös Őrség vette át. Az országot felfegyverzett különítmények járták és terrort alkalmazva tartották féken az elégedetlenkedőket. A tanácskormány földről szóló rendelete április 3-án je240 MNL FML XVI. 3b 3. d. UTCAKÉPEK A SZÖVETKEZETI MUNKA UTÁN (Közli: Wünscher,1943. 310. p) 100
