Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Bödő István: Kisapostag évszázadai
Kisapostag története nem megállapítható, hogy melyik Apostagról van szó. A dokumentum tükrében feltételezhetjük, hogy egészen a 14. századig visszavezethető a család birtoklása Kisapostag környékén. A család tagjai közül többen is magas tisztséget láttak el, került ki közülük alispán, főispán, szlavón bán, székely ispán, tárnokmester, udvarbíró, valamint több egyházi méltóság is. Birtokaik több vármegyében, valamint Szlavóniában és Erdélyben terültek el. A család kivette részét a török elleni küzdelemből is, számos tagja ezekben a csatákban áldozta fel életét. Paksy Mihály Szörényi bán és Gáspár például 1515-ben Szapolyai János hadjárata során Zsamó váránál esett el. A mohácsi csatában halt hősi halált Paksy János Tolnai vármegyei főispán és Paksy Balázs győri püspök. Paksy János előbb veszprémi, majd komáromi kapitányként több győzelmet is aratott a török felett. Érdemei elismeréseként 1560. április 10-én bárói rangra emelték. 1562-ben bekövetkezett halála után birtokait és bárói címét György nevű fia örökölte, aki élete során betöltötte a győri és a tatai kapitányi tisztséget is. Rudolf király (1576-1608) 1585-ben újabb Fejér vármegyei donációban részesítette, amelynek értelmében megkapta Szentiván és Kucs (Kulcs) nevű birtokokat. Két fia született, akik örökös nélkül fiatalon elhaltak, ezzel Paksy János bárói ága kihalt. Az 1560. évi adománylevélben említett Paksy Lajos családja a 16. század végére szintén magvaszakadt, ennek megfelelően minden földbirtok tulajdonjoga (köztük Kisapostagé is) Paksy Jób leszármazottaira szállt. Paksy Jób is kivette a részét a török ellenes küzdelmekből, Eger 1552. évi ostrománál török fogságba esett (egy év rabság után fogolycsere révén kiszabadult), miközben felesége, Homonnai Drugeth Margit a hős egri nők között harcolt. 19 Paksy Jób ágának a 17 század derekán szakadt magva, utolsó férfi tagja, Paksy László után két lány maradt (Judit és Klára), így 1662-ben bekövetkezett halálával a család fiágon kihalt. A birtokok leányágon öröklődtek tovább, birtokrészhez jutott a Daróczy, a Becsky, a Jármy, a Holló és a Nyakas család. 1685-ben összeírták a Budai és a Paksi kerület lakott és lakatlan helységeit. A Paksy-örökösök közül Pentele birtokosaként Daróczy István tüntették fel.20 Noha Kisapostagot nem vették fel az összeírásba, a 17. század végén Pentele tartozékának számított. Ezt erősíti meg egy 1701-ben készitett Pentelére vonatkozó kamarai összeírás is, ahol lejegyezték, hogy Apostagpusztát a penteleiek használják, valamint a rácok tévesen Baracsnak nevezik.21 A török kiűzése után a Paksy-örökösöknek problémát okozott az Újszerzemé- nyi Bizottság (Neoacquistica Comissio) tevékenysége. Az udvar a törököktől visz- szafoglalt területeket új szerzeménynek minősítette, az egykori birtokosoknak igazolniuk kellett birtokjogukat, ami az oklevelek hiánya miatt sok birtokosnak gondot okozott. Ráadásul a birtokba iktatás feltételeként a birtok értékének tíz százalékát kellett kifizetni a kincstárnak, a becslést végzők tolla gyakran felfelé kerekített. 26
