Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Czetz Balázs: Kisapostag a két háború között
Kisapostag története kodtak a településen található utak, terek, járdák, hidak és átjárók karbantartásáról. Kezelték az ínségalapot, gondoskodtak a szegények ellátásáról, vis maior helyzet esetén kötelességük volt az azonnali segítségnyújtás. A jegyző önálló hatáskörben járt el a hagyatéki és gyámügyekben, az adóösz- szeírás és kivetés tekintetében, a katonai nyilvántartások vezetésében. Feladata volt a községházán az irodai teendők ellátása, úgymint iktatás, kiadás, lajstromozás és az irattár rendben tartása. Vezette a marhanyilvántartást, a leltárakat, a főkönyvet, ezen túlmenően a pénzügyi és számviteli nyilvántartásokat. Feladatai közé tartozott még a postabontás, az anyakönyvi nyilvántartások vezetése és a községi pecsétek őrzése is. Az esküdtek a bíró és a jegyző utasításainak megfelelően működtek, az általuk adott megbízásokat pontosan kellett teljesíteniük, azért felelősséggel tartoztak. A szabályrendelet meghatározta a pénztámok, a közgyám, a körorvos és a húsvizsgáló feladatait is, nekik általában a vonatkozó törvények és rendeletek értelmében kellett eljárniuk, feladataikat a rendeletben nem részletezték. A község lakosságára is feladatot szabott a statútum. Októbertől 1 -tői, április 1-ig minden ház köteles volt egy, 18 évnél idősebb, ám 60 évnél fiatalabb éjjeliőrt kiállítani, akik egymást váltva, beosztás szerint őrködtek a település biztonsága felett. Elsősorban a tűz, mint legpusztítóbb elemi csapás ellen védték a falut, amely a téli tüzelési időszakban könnyen okozott katasztrófát. Az őröket a bíró és a jegyző felügyelte, ennek fejében ők az őrködési feladat alól mentességet élveztek. Ugyanakkor az 1928 májusában tartott hivatalvizsgálat jegyzőkönyvből kiderül az is, hogy „a községi tűzoltóság csakis papíron létezik a valóságban nem ”.13 Az EVANGÉLIKUS ISKOLA TANULÓI BaBUSNYIK JÁNOS KÁNTORTANÍTÓVAL 78
