Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)

Czetz Balázs: Kisapostag a két háború között

Kjsapostag története

Váczi Sándor feleségével és Ilonka nevű lányával az „alsó” úti házuk előtt

(ma Petőfi Sándor utca)

és a jegyző együtt fogadta föl és bocsátotta el. Kizárták az összeférhetetlenséget azáltal, hogy a bíró, a pénztámok, illetve a jegyző egymással elsőfokú rokoni vagy sógorsági viszonyban nem állhatták.

Meghatározták a település elöljáróságának összetételét, amely a biróból, a jegyzőből, a törvénybíróból, a négy esküdtből, a közgyámból, a községi pénztárnokból, és a körorvosból állt. Az 1924-ben megjelent tájékoztató alapján a jegyző Szoják Lajos, a bíró Papp János, a pénztáros (pénztámok) Kercsula János, a közgyám Szurma József voltak. A körorvosi tisztet dr. Piry Sándor, a tanítóit Babusnyik János, a törvénybíróit pedig Csikós József töltötte be.11

A segéd- és kezelőszemélyzet tagjai voltak a szülésznő, a húsvizsgáló és a halottkém. A szolgaszemélyzetet a kisbíró és a kézbesítő alkották. A rendeletben az elöljárók és a személyzet fizetése is megállapításra került. Egy évre a bíró 140 koronát, a jegyző kétezer koronát (és a törvényben meghatározott egyéb pótlékokat), valamint háromszobás házat kapott, a hozzá tartozó gazdasági épületekkel és konyhakerttel együtt. A törvénybíró fizetése 60, a pénztámoké 120, a közgyámé 25 korona volt egy évre. Az elöljárók nem kaptak fizetést. A szülésznő évi négyezer koronát és szülésenként további száz koronát kapott munkájáért, a halottkém száz, a húsvizsgáló negyven koronát. A kisbíró évi kétezer korona mellett, természetbeni lakást és a dobolási pénz felét kereste (1924-ben a dobolás díja helyieknek fél kilogramm búza ára, másoknak egy kilogramm búza ára volt). A dobolási pénz másik fele a bírót illette meg. A kisbíró javadalmazását 1923-ban már évi 12 mázsa búza

76