Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Bödő István: Egy település újjászületése
Egy település újjászületése is, Fekete József bepanaszolta Varga Imre gazdát, hogy tőle száz kilogramm búzát ötszáz koronáért kapott meg, ami megfelelt húsz napi napszám bérezésének. Az eset nagy felháborodást váltott ki az emberek között, követelték Varga szigorú megbüntetését. Az ügyet felterjesztették a forradalmi törvényszékhez, azonban annak elintézéséről nem maradt fenn adat.70 A nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről szóló március 29-én közétett rendelet alapján az evangélikus iskolát államosították, eltörölték a hitoktatást. A Tanácsköztársaság birtokpolitikája a földdel nem rendelkező, vagy csak egy-két holdas földtulajdonnal bíró falubelieknek csalódást okozott. Kisapostagon nem volt olyan méretű birtok, amelyet szocializálni lehetett volna. A Tanácsköztársaság alatt a közellátási helyzet tovább romlott. A kisapostagiak különösen sóban, szappanban, petróleumban és gyufában szűkölködtek. A helyzet javulását nem lehetett várni, például a település a nyári hónapokra nem is számíthatott további közszükségleti cikkekre.71 Az élelmiszer-ellátás biztosítása érdekében rekvirálásokat végeztek. Egy ilyen alkalommal 69 gazdától lefoglaltak 10,80 mázsa búzát, 14,25 mázsa tengerit, 4,40 mázsa rozst, 2,53 mázsa babot, 1,55 mázsa árpát, valamint 36 kilogramm zsírt. A begyűjtés során a hiányzó mennyiséget családonként is összeírták. A településen összesen 75 család szenvedett hiányt valamilyen élelmiszerben. Eszerint a zavartalan ellátás érdekében 33,36 mázsa búzára, kettő mázsa tengerire, ötven kilogramm babra, 15 kilogramm lisztre és 29 kilogramm zsírra lett volna szükség.72 A Tanácsköztársaság bukását követően a kisapostagi földművest, Cseh Istvánt másfél év szabadságvesztésre ítélték a proletárdiktatúra alatt betöltött tevékenységéért.73 Az orosz hadifogságból hazatért katonákat számon tartották, nehogy bolsevik eszméket terjesszenek. Kisapostagra orosz fogságból hét személy tért haza.74 A tanácskormány lemondása után az 1918. október 31-ét megelőző állapotok tértek vissza. Újjászervezték a képviselő-testületet, a baracsi körjegyzőség működése helyreállt. Agárdi András bíró és Galambos Lajos körjegyző visszatért tisztségébe, valamint az evangélikus egyház is birtokba vehette iskoláját. A mindennapi életet nehezítette a háborús veszteségek felszámolása mellett a romló gazdasági helyzet miatt megugró infláció. A lakosság hangulatát tovább rontotta az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés, amelyben gyakorlatilag jóváhagyták a szomszédaink által korábban elfoglalt területek elvételét. A nehézségek ellenére Kisapostag az 1920-as évek elejére eljutott egy olyan fejlettségi szintre, amely révén a köijegyzőségi keretek közül kilépve önállóan is megállná a helyét. 69
