Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Bödő István: Egy település újjászületése
Kjsapostag története Az első világháború utolsó napjaiban lezajlott események, az 1918. október 31-én kitört őszirózsás forradalom győzelme, az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása jelentős változásokat eredményezett. Az állam új törvényhozó szerve az országgyűlés helyett a Magyar Nemzeti Tanács lett, november 16-án kikiáltották a köztársaságot. Kormányfői kinevezést az antantbarát, pacifista szemléletű Károlyi Mihály kapott még október 31 -én, a hadsereg leszerelése következtében a cseh, román és szerb alakulatok szinte akadálytalanul vehettek birtokba egész országrészeket. A háború következtében az összeomlás szélére került a gazdaság, a termelés visszaesése következtében felgyorsult az infláció. A hosszas viták után elfogadott földreformtörvény értelmében az ötszáz holdon felüli világi és kétszáz holdon felüli egyházi birtokokat kártalanítás ellenében történő kisajátítását írták elő. A földosztás végrehajtását megakasztotta a Tanácsköztársaság megalakulása. A tanácskormány is meghozta a maga földrendeletét, ami a februári földtörvénynél radikálisabb volt, azonban a kisajátított területeket állami tulajdonba vették, és nem osztották szét a földigénylők között. A Tanácsköztársaság 1919. március 21-én történő kikiáltását követően megalakult a Forradalmi Kormányzótanács, tagjai a miniszteri feladatokat ellátó népbiztosok voltak. A korábbi önkormányzati szerveket feloszlatták, helyüket a munkás-, paraszt- és földművestanácsok, valamint a három-öt tagú direktóriumok vették át. Az élet számos területén radikális változások következtek be: államosították az oktatási intézményeket, az ipari üzemeket, a legfőbb célnak a magántulajdon visszaszorítását (szocializálását) tekintették. A bírósági szervezet helyett forradalmi törvényszékek alakultak, a rendőrséget és csendőrséget a Vörös Őrség váltotta fel. Az elégedetlenkedőket több felfegyverzett különítmény tartotta rettegésben. A proletárdiktatúra bukásához a belső bázis lecsökkenése mellett a román hadsereg visszaszorítására tett sikertelen támadás vezetett. A Magyar Nemzeti Tanács helyi szerve 1918 novemberében Kisapostagon is megalakult. Alapító tagjainak nevét és tevékenységét az első hónapokból nem ismerjük. 1919 februárjára a közellátási helyzet olyan rosszra fordult, hogy a Kis- apostagi Nemzeti Tanács is segítséget kért a Magyar Nemzeti Tanács Fejér Megyei Kisapostagi vadászati jegy 66
