Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Bödő István: Egy település újjászületése
Egy település újjászületése Kisapostag 1870. ÉVI osztályba sorolási jegyzőkönyvének első oldala (részlet) Akisközség az önkormányzati jogát a képviselő-testület által gyakorolta. Tagjai felerészben a legtöbb adót fizetők (virilisek) közül kerültek ki, felerészben választás útján. A testületi gyűlések elnöki tisztét a községi bíró látta el. A felsőbb hatóságok és a képviselő-testület által hozott határozatok végrehajtója az elöljáróság volt.17 Az 1871. évi községi törvény hatályba lépéséig Kisapostag közigazgatásilag még pusztai jogállásúnak számított, ekkortól viszont megkezdődhetett a községi szervezet kiépítése. A helység, amely már adóügyileg függetlenedett Dunapentelétől, 1872-ben kérvényt adott be Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottságához, hogy engedélyezzék csatlakozásukat kisközségként Baracshoz. A bizottság 1872. október 26-án keltezett határozatával engedélyezte Baracs központtal körjegyzőség felállítását. Ehhez a dátumhoz köthető Kisapostag közigazgatási függetlenedése. A határozatban megjegyezték, hogy Baracs készséggel fogadta a csatlakozást, Kisapostag pedig „ önálló községi életet élt eddig is ”.18 Megjegyezzük, hogy mindezek ellenére a jegyzőkönyvben még pusztaként rögzítették. Az 1871. évi XVIII. törvénycikk értelmében minden községnek el kellett készítenie saját szervezeti szabályrendeletét, 1872-től ez Kisapostagra is vonatkozott. Noha a szabályrendelet sajnálatos módon nem maradt az utókorra, az 1886-ban kiadott XXII. törvénycikk (második községi törvény) alapján 1888-ban készített szervezeti szabályrendelet a rendelkezésünkre áll. Első változatát a vármegyei főjegyző Kálmán Vince Adonyi járási főszolgabírón keresztül visszaküldte a kisapostagi községi elöljáróságnak a hibák kijavítására. A javított szabályzatot 53