Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Bödő István: Egy település újjászületése
EGY TELEPÜLÉS ÚJJÁSZÜLETÉSE Az abszolutista politika kudarca, valamint 1859-ben az olasz-osztrák-francia háborúban elszenvedett vereség következtében az udvar enyhíteni kényszerült korábbi politikáján, ami 1860-ban az októberi diploma kibocsátásához vezetett. A rendeletben az uralkodó, Ferenc József (1848-1916) ígéretet tett arra, hogy a továbbiakban alkotmányos eszközökkel gyakorolja hatalmát, ugyanakkor Magyarország beolvasztását a Habsburg Birodalomba továbbra is fenntartotta. A diploma kibocsátása értelmében visszaállították a vármegyerendszert, amelyek élén a bizottmányok álltak. Az 1861-ben kiadott februári pátens törvényhozó szervként egy kétkamarás összbirodalmi gyűlést hirdetett meg, amely a tartományi gyűlések mellett a magyar országgyűlés felett is állt. Az 1861 -ben összeülő korlátozott jogkörű magyar országgyűlés kitartott az 1848-as törvények mellett, ezért elutasították az októberi diplomát és a februári pátenst is. Válaszul az udvar Magyarországon ismét az önkényuralmi politikát folytatta, feloszlatta az országgyűlést és a bizottmányokat. A provizórium időszaka 1865-ig tartott, ekkor az udvar belátta politikájának kudarcát és újra összehívta az országgyűlést, valamint visszaállította az önkormányzatokat. A kiegyezés felé vezető út végállomását messzemenőleg befolyásolta az osztrákok 1866. évi súlyos veresége a poroszoktól.1 Az 1867-ben megalakult Osztrák-Magyar Monarchia keretei között Magyarország a külügyet, a hadügyet és az ezekhez kapcsolódó pénzügyeket leszámítva közjogi és kormányzati önállóságot nyert. Az 1860-as évek politikai bizonytalansága ellenére Kisapostag történetében mérföldkőnek tekinthető 1864, ugyanis ebben az esztendőben a dunaegyházai földművesek a korábbi birtokosoktól megvásárolták a puszta addig is általuk megművelt határát. Az esemény dátumát 1890-ben keletkezett dokumentumok utalásaiból ismerjük, ugyanis maga a szerződés nem maradt fenn az utókor számára, ezért a vételárat és az egyéb részleteket nem ismerjük. A megváltás pontos idejével kapcsolatban két dátumot említenek: 1864. szeptember 6. és november 24.2 Ezzel a lépéssel a dunaegyházaiak régi álma vált valóra, hiszen megteremtődött a lehetőség egy új település létrehozására. A puszta megváltását elrendelő 1858. évi úrbéri törvényszék által hozott határozatot követően a dunaegyházai gazdálkodók hat esztendő leforgása alatt vették birtokukba az általuk igényelt mezőgazdasági területeket. A lakhely és a földek között sok fáradtsággal járó ingázás helyett sokan a letelepedést választották. Kisapostag betelepítése 1864-től indult meg, amelynek ütemére példa, hogy az 1857-ben 58 lakossal bíró puszta 1869-ben 286, 1880-ban 47
