Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Bödő István: Kisapostag évszázadai
Kjsapostag története A Budai szandzsákra vonatkozóan 1546-ban, 1559-ben, 1562-ben, 1570-ben, 1580-ban, 1590-ben és 1613-ban végeztek összeírást, az 1570. és 1613. évi nem maradt fenn. Mindegyik defter adófizető (rája) nélküli pusztaként írja le Nagyapastakot. A puszta haszonélvezője 1546-ban Hudáverdi timárbirtokos volt, akinek a tizedekből összesen 1969 akcse jövedelme származott. Az összeírás részletezi, hogy az adó milyen tételekből állt össze. A búza- és keverttized (egyéb gabonafélék) húsz-húsz kile (török súlymérték, egy kile mintegy 25 kilogrammnak felelt meg), a musttized 800 pint mennyiséget tett ki, ezenkívül a széna után fizetett tized 69 akcse bevételt nyújtott a birtokosnak. Sajnálatos módon az nem derül ki, hogy a pusztát kik művelték. Talán erre a kérdésre is választ ad az 1559. évi ösz- szeírás, ahol a helység művelőiként Venyim falu lakóit tüntetik fel, jövedelmét is az említett településsel együtt írták össze. Nagyapastak tímárbirtokosa 1559-ben Jovan Zabrak volt, neve délszláv eredetre vall. A birtokos személye 1562-ben ismét megváltozott, ekkor Díváne Mehmed volt a puszta haszonélvezője. A jövedelem jelentősen lecsökkent az 1546. évihez képest, hiszen mindössze 776 akcse hozamot realizált. A búzatermelés több mint kétszeresére növekedett (tizede ötven kile), változatlan mennyiségben termelték az egyéb gabonaféléket, a szénatized csökkenő tendenciát mutatott (ötven akcse), emellett új tételként megjelent a kendertized is (hat akcse), viszont egyáltalán nem szerepelt a musttized. Összehasonlításképp nézzük meg a környező lakott települések földesúri jövedelmeit 1562-ben: Pentele 7916, Venyim 16 942, Fődvár 46 276, Vecse 14 635 akcse tizedet fizetett. Az 1580. évi összeírásban írásba foglalták, hogy Nagyapastakpuszta Venyim falu közelébe fekszik. Az Adony faluval egy birtoktestet alkotó puszta ekkor a földvári párkán (palánkvár) húsz lovasának birtokában található, akik a kincstár részére ötszáz akcse tapu illetéket (birtokba helyezési díj) fizettek, évi 2500 akcse átalányadó vállalásával a puszta a nevükre íratott. Az 1590-ben készített összeírásban gyakorlatilag ugyanazok az adatok szerepelnek, mint 1580-ban.14 A 17. századra vonatkozólag sajnos nem maradtak fenn defterek, így Kisapos- taggal kapcsolatban sem rendelkezünk információval. Valószínűleg határát ekkor is megművelték, ugyanis a töröknek is érdekében állt a folyamatos termelőmunka, hiszen jelentős szerepet töltött be a különböző adónemekből származó jövedelem. A 15 éves háború (1591-1606) pusztításai után különösen fontos volt az adófizetők számának növelése. Ennek érdekében a 17. század során engedélyezték a rácok számára a letelepedést a Duna mellett. Ekkor kapott délszláv népességet Pentele, Perkáta, Almás, Adony, Ercsi, Batta és Érd, azonban arról nincs adatunk, hogy Kis- apostagon történt-e betelepítés. Kisapostag középkori birtokosairól írott források nem maradtak fent. I. Fer- dinánd király (1526-1564) 1560. február 7-én a Paksy családnak jelentős Fejér vármegyei területeket adományozott, a helységek között felsorolja Apostagot is, 24
