Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Bödő István: Kisapostag évszázadai
Kisapostag története a király curiájába küldeti, hogy azok megpecsételve vitessenek hozzá, mivel e követek csak a maguk számára megpecsételt okleveleket kaptak. Ezeket április 20-án az erdélyi püspök ünnepélyesen hirdesse ki a népnek és a klérusnak, a kalocsai érsek megparancsolja, hogy az erdélyi püspök július 1-jén az érsekhez a Duna melletti, Fewldwar feletti Apostagra jöjjön (ad nos in Apostag, quod est prope Danubium, super Fewldwar), amit az érsek más testvéreinek és társaiknak gyülekezésre kijelölt, hogy innen vonuljanak az ország kongregációjára, előbb azonban egymás között tanácskoznak. ”7 A szöveg a helyszín meghatározását tekintve nem egyértelműen fogalmaz. Apostag Földvár feletti fekvése a Duna jobb partjára is vonatkozhatott, amit megerősíthet a Duna-soron egy családi ház kerítésénél 1960-ban feltárt középkori kemence nyomai. A 13-14. századra datált kemence a terület lakottságára utal.8 A település beépített részén régészeti feltárás nem történt, így a középkori falu fekvésének helyét nem ismerjük. Az 1436-ban előforduló „Apaztag” elnevezés bizonyosan Apostagra vonatkozik, ugyanis a váci püspöki helynök által kiállított okiratban szerepel az apostagi plébános neve („domino Paulo plebano de Apaztag").9 Az 1487-ben feltűnő Apastagh10 név szintén a Váci Püspökség által keletkeztetett dokumentumban fordult elő. A Lázár deák által készített, 1528-ban napvilágot látott térkép, a Tabula Hungáriáé Apostagot a mai Kisapostag helyén ábrázolja.11 A világviszonylatban egyedülálló térkép - Magyarország első nyomtatott térképe - a késő középkori településhálózatról ad viszonylag pontos képet. Minden település természetesen nem került ábrázolásra, így például a mai Apostag sincs feltüntetve. Felvetődik a kérdés, hogy a térkép készítője véletlenül helyezte Apostagot a Duna másik oldalára, vagy tudatosan a mai Kisapostagra gondolt. A tévedés azért zárható ki, mert a környező települések helye pontosan került a térképre. A települést Lázár deák templomos helyként ábrázolja, amit megerősithet egy 1775-ben készült térkép is, ahol egy templomromot („ rudera ecclesia ”) tüntettek fel.12 Amennyiben itt templom állt, az csak középkori eredetű lehetett, ugyanis 1526 után a helység végig pusztaság volt. A templomromot a későbbi térképek nem ábrázolják, aminek az az oka lehet, hogy az emberek annak köveit építkezésekhez széthordták, egy másik lehetőség szerint a Duna mellett található romokat a folyam idővel elmosta. A 16-17. században készített térképeken Lázár deák munkáját vették alapul - a hódoltságban nem volt mód új felmérés készítésére -, így Apostagot a török kiűzéséig folyamatosan feltüntetik annak ellenére, hogy az feltehetően már uralmuk kezdetén elpusztult. Kisapostag a Buda-Eszék út mellett feküdt, ennek köszönhetően a hadak vonulási útvonalába esett. II. Lajos király (1516-1526) seregével 1526-ban elvonult a falu mellett útban a tragikusan végződő mohácsi csata felé. Feltehetően már a török 22
