Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Dakó Péter: Dunaújváros árnyékában
Kisapostag története A RÉGI KULTÚRHÁZ AZ 1960-AS ÉVEKBEN Az 1973-ban megválasztott 17 tagú községi tanács április 19-én tartotta alakuló ülését. Tanácselnök Fehérvári János, tanácselnök-helyettes Bór Gyula, tagjai Halász György, Piros István, Agárdi György, Vajai János, Tóth János, Vida János, Kiss János, Mestyán János, Farkas Károly, Reizer József, Csikós Mária, Varga Gyula, Fülöp Ilona, Beles János és Kosa Jánosné voltak. A községi tanács Baracs községgel közösen egy tanácstagot, Menyhei Istvánnét delegálta a Fejér Megyei Tanács soraiba.58 Kisapostag területe 1974-ben továbbra is 971 hektár, de lakossága már nem érte el a kilencszáz főt, ezáltal Fejér megye egyik legkisebb települése volt. A megyei tanács a községet mintegy ötven másik községgel együtt az egyéb települések kategóriába sorolta. Ebbe a kategóriába sorolt községek általában kisebb területűek és létszámúak voltak, központi szerepkörrel nem rendelkeztek. Ez azt jelentette, hogy csak a meglévő intézményeket kellett fenntartani, az ellátást a napi szükségleteknek megfelelő szinten tartani. Magasabb szintű ellátást e községek részére a velük szomszédos alsó- vagy felsőfokú, illetve részlegesen alsó- vagy felsőfokú kategóriába sorolt központok biztosították. Kisapostag község esetében a magasabb szintű ellátásról részben Dunaújváros, mint részleges felsőfokú központ (például gimnázium, szakközépiskola, de ide sorolható az általános iskola is), és Baracs, mint alsófokú központ (például orvosi ellátás) gondoskodott. Ugyancsak a megyei tanács településhálózat-fejlesztési tervében Kisapostag községet Dunaújváros vonzáskörzetébe sorolták, amely kihatott a község ipari és kereskedelmi ellátottságára, társadalmi és kulturális életére is. Dunaújváros közelsége vonzotta a lakosság ke142
