Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Dakó Péter: Dunaújváros árnyékában
Dunaújváros árnyékában A községben a környező településektől eltérően közvetlenül a forradalom bukása után nem alakult meg új ifjúsági szervezet, de a helyi pártszervezet kezdeti feladatai közt tartotta számon a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) helyi szervezetének mielőbbi megalakítását is, amire 1957 júniusában került sor. A községi tanács mind erkölcsileg, mind anyagilag támogatta e kezdeményezést, és letéti számlájáról ezer forint anyagi támogatásban részesítette a szervezetet. „ Végül azt a reményét fejezi ki, hogy a KISZ szervezet rövid időn belül az egész község becsületes ifjúságát magába foglalja. ”25 A kicsiny, de lelkes létszám a következő évben sem nőtt látványosan, 1959 augusztusában is mindössze 15 fő. A párt által beindított politikai előadás-sorozat csak tetézte a lemorzsolódást.26 A forradalom és szabadságharc leverését követően az MSZMP folytatta a mező- gazdaság szocialista átszervezését. Agitáció indult országosan a termelőszövetkezetek újjászervezése érdekében, amely Kisapostagon csak 1958 őszén, az újabb tanácsvá- lasztások után bontakozott ki erőteljesebben. A november 16-án megtartott választás után a tanácsnak 13 tagja volt: Horváth István tanácselnök, Bőr Lajos, a végrehajtó bizottság titkára, Piros István, Bogdán Mária, Nagy Anna, Szabados Imre, Takács Imre, Szűcs József, Fülöp Mihály, Mestyán János, Héder József, Fehérvári János és Farkas Erzsébet (későbbi Fabó Jánosné).27 Az erőteljes agitáció hatására 1959 márciusában megalakult a kisapostagi Napsugár Mezőgazdasági Termelőszövetkezet (elnöke Tóth János, agronómusa Tichy László), ezzel Kisapostag szocialista község lett.28 A termelőszövetkezet 1163 katasztrális hold szántóterülettel, valamint egy elképzelt, harminc holdas majdani tanyaközponttal, és 120 darab „bevitt” lóval kezdte meg gazdálkodását. Májusban 166 tagja volt; a férfiak 57, a nők 68 százaléka ötven éven felüli, mely nagyban befolyásolta a nyári munkák hatékonyságát, s nem kevés gondja akadt a vezetőségnek a munkafegyelemmel is.29 A júliusi betakarítási munkákban 40^15 férfi és 15-20 női tag vett részt tartósan, szórványosan ugyan, de jelentkezett besegítő családtag is a kukorica kapálására. Az állattenyésztésben eredmény volt a saját építésű lóistálló nádpallóval történő befedése, illetve a tehénistálló folyamatban lévő építése. Bővült a közös állatállomány is: 244 juhot, 58 darab 20-30 és hét 60-70 kilogrammos süldőt, kilenc 190 kilogrammos növendék marhát vásároltak beruházási hitelből.30 Egy esztendő elteltével a már említett tanyaközpont helyén már állt egy ötven férőhelyes szarvasmarha istálló, egy hatvan férőhelyes lóistálló, egy négyszáz férőhelyes juh ho- dály, harminc férőhelyes kocaállás fiaztatóval, kifutóval, két darab kétszáz férőhelyes hizlalda és egy száz férőhelyes süldőszállás. Elkezdődött két, egyenként 1500 férőhelyes mélyalmos csibenevelő építése is.31 1961-ben a termelőszövetkezet taglétszáma 170 fő, ebből 61 nő és 22 nyugdíjas,32 elnöke Kiss Lajos, agronómusa Szekeres Miklós volt. A termelőszövetkezet összesített állatállománya 1966-ban: 245 szarvasmarha (tehén, szopós borjú, növendék üsző, növendék bika, vemhes üsző, hízó marha), 566 sertés (tenyész koca, süldő koca, szopós malac, hízó, tenyészkan), 360 juh (juhanya, jerke, ürü, bárány), 21 ló és egy csikó.33 131
