Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Dakó Péter: Dunaújváros árnyékában
Kisapostag története A moszkvai vezetés mindjobban elfogadta, hogy a reformok a szocializmust veszélyeztetik, ezért 1955 januárjában ismét Moszkvába hívatták a magyar vezetőket, s felszólították Nagy Imrét júliusi kormányprogramjának felszámolására. A miniszterelnök hazatérve nem gyakorolt önkritikát, ezért Rákosi átvette a kezdeményezést: Nagyot leváltották, és a pártból is kizárták. A reform-kommunista értelmiségi pártellenzék aktivitása azonban nem szűnt meg Nagy Imre leváltásával. Az írószövetség és lapja, az Irodalmi Újság, illetve a Petőfi Kör nagy feltűnést keltő vitái különösen sokat tettek a rendszer visszásságainak leleplezéséért. Az 1956. június 28-ai poznani munkásfelkelés után Rákosi személye végül a szovjeteknek is kényelmetlenné vált, s júliusban menesztették. Helyére a korábbi második ember Gerő Ernő került, ami azt jelentette, hogy a politikai irányvonalban nem következett be irányváltás, pedig egyre többen valódi változásokat sürgettek. Nyár végére, kora őszre országszerte feszült helyzet alakult ki, a törvénytelenségek, a politikai gyilkosságok a végletekig fokozták az elégedetlenséget. A második világháború utáni Magyarország máig is kiható, nemzedékek gondolkodásmódját meghatározó eseménye lett az 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc. Kisapostag lakossága a Budapesten történtekről október 24-én a rádión keresztül értesült. Október 27-ig viszonylagos nyugalom uralkodott a településen, azonban 28-án megjelent egy 17 ismeretlen személyből álló csoport, akik a tanácsháza kulcsait követelték azzal a burkolatlan szándékkal, hogy a tanácsi iratokat elégessék. A község lakossága azonban ezt megakadályozta. Még aznap este Takács Imre gyűlést hívott össze, hogy megválasszák a községi nemzeti bizottságot.17 Takács Imre hadnagy 128
