Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Dakó Péter: Dunaújváros árnyékában
Kisapostag története Juhász Kálmán, Farkas Jenő), egy kisiparos (Bohács János dohányárus) és kettő értelmiségi (Síkos Lajos iskola-igazgató és felesége, Síkos Lajosné).2 A végrehajtó bizottság titkára Fehérvári János, a későbbi tanácselnök volt. A „ dolgozó nép nevében ” történő hatalomgyakorlás nem csak a kulák-listákat, az ipar-engedélyek, a kereskedők jogosítványainak megvonását, hanem a mező- gazdasági ingatlanok és lakóházak államosítását, a termelőszövetkezeti csoportok erőszakos szervezését is jelentette. Kuláknak számított, aki 25 katasztrális holdnál nagyobb birtokkal és mezőgazdasági gépekkel rendelkező földműves volt, de idesorolták azokat is, akik más foglakozást űztek ugyan, ám nagyobb földbirtokkal vagy a megengedettnél legalább ötször nagyobb szőlőbirtokkal rendelkeztek. A „kulák” szó azonban politikai kategória is volt: az MDP vezetői a jómódú parasztságot úgy állították be, mint a hatalom esküdt ellenségét, és a termelőszövetkezeti mozgalom legnagyobb kerékkötőit. Gazdasági, rendőri és egyéb eszközökkel, a félelem légkörét és a rendszeres jogtiprás gyakorlatát honosították meg. Mintegy négyszázezer embert ítéltek el 1948 és 1953 között, miközben egyre bővítették a kuláklistát. Egy 1950. február 7-én kelt jelentés szerint Kisapostagon négy kulákot, mint nagygazdát vettek nyilvántartásba.3 A következő adatszolgáltatásban (február 20.) név szerint Szurma József (egy lakóház, 30 katasztrális hold 1455 négyszögöl föld), Kálmán Józsefné (egy lakóház, 24 katasztrális hold 917 négyszögöl föld), Manyák Pál hentes-mészáros (egy lakóház, 9 katasztrális hold 1455 négyszögöl föld) és Varga Imre (egy lakóház, 20 katasztrális hold 427 négyszögöl föld), Fekete János lányaival szőlőskádakat szállít az 1950-es években 124
