Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Czetz Balázs: A második világháborútól a tanácsrendszerig
Kisapostag története gazdaságból élők által leggyülöltebb intézményrendszerré. A folyamatosan változó és a realitásokat figyelmen kívül hagyó beszolgáltatási rendeletek eredményeként, sokszor a háztáji szükségleteket és a következő év vetőmagszükségletét is kénytelen volt a gazdálkodó jóval az önköltségi ár alatt beszolgáltatni. A rendszer nem csak készletgyüjtésre szolgált, hanem azáltal, hogy a mezőgazdaságból élőknek a termelési árnál olcsóbban kellett a termékeket beszolgáltatni, a hatalom számára a jövedelem-elvonás újabb lehetőségét biztosította. Különösen nagy teher nehezedett a kulákokra, akiknek a beszolgáltatás során nagyságrendekkel többet kellett teljesíteniük, mint a szegény- vagy középparasztoknak. A beszolgáltatás elviselhetetlen terheit teljesíteni képtelen gazdálkodóknál megjelentek a karhatalommal kiegészített „kulák elszámoltatási bizottságok", és pincétől a padlásig az elrejtett javak után kutatva mindent felforgattak. Amennyiben találtak valamit, kemény büntetés várt a ter- ményrejtegetőre, ha semmi nem került elő, zálogolás vagy árverés útján egyenlítették ki a hátralékot. A beszolgáltatás, illetve annak elmulasztása vagy alulteljesítése nem csak az egyént, hanem adott esetben a nagyobb közösséget is sújtotta. Egyes esetekben, ha egy település nem teljesítette beadási kötelezettségét, vagy kirívóan alulteljesítette azt, kizárták a szabadpiaci forgalomból. Az elszámoltatás során előírt cikkek beadását az elszámoltatás napján kellett teljesíteni. Azok esetében, akik az elszámoltatás során még helyettesítéssel sem tudták a beadási kötelezettségüket teljesíteni, Sertéstartás az 1950-es években 118
