Seidel Ignác: A csókakő–móri uradalom történéseinek és eseményeinek időrendi elbeszélése - Fejér Megyei Levéltár közleményei 32. (Mór-Székesfehérvár, 2005)
- 94 IV. Melléklet Néhány jegyzet A zámolyi forrás elapadása és előtörésének lejegyzése; részben hivatali jelentésekből, részben uradalmi parancsokból. 1755-ben a forrás teljesen kiapadt. 1758 májusában kezdett ismét folyni, az összes malmot üzembe tudták helyezni. Az akkori fiók- hivatal számlája szerint 1787-ben a malomvámon keresztül 600 mérő búza érkezett a malomba, vagyis bőven volt víz. 1794-ig nem lehet találni adatokat. Ez év november 11-i hivatali parancsban az a kérdés szerepel, hogy a zámolyi forrásban még mindig nincs víz? 39 év alatt tehát négy vízkimaradással számolhatunk. 1797-ben csak nagyon gyéren kezdett csordogálni a víz. 1798-ban teljesen kiapadt. 1802-ben a forrás már nagyon bővizű. Ez három változást jelent. 1811-ig ismét semmilyen feljegyzés sem található, amikor is a móri úriszék Horváth Ferenc molnárt visszahelyezi a négy forrás melletti malomba, mint harmadbérlőt. A malmoknak tehát működniük kellett. 1816-ban a forrásnál birkaúsztatót létesítettek. 1832-ben és 1833-ban számlák igazolják, hogy a két középső malomba köveket vásároltak. 1835-ben és 1838-ban sok malomvámot szednek be. Ezután ismét hiányoznak megbízható adatok egészen 1845-ig, amikor is a víz egyenlő erősen folyt a mederben, egészen 1860-ig minden malom működött. 1860- ban a forrás teljesen kiszáradt, és még 1870-ben sem volt benne víz. Az 1802-es és 1845-ös időszak valószínűleg négy változást foglal magába, következésképpen 1755-től 1860-ig, 105 év alatt tizenhárom változás történt, vagyis nyolc évente egy. A népi hagyomány a kimaradást hét-hét év váltakozásában jósolja, vagyis a különbség nem mondható jelentősnek. 1871-ben és 1872-ben még nem volt víz a forrásban, 1873-ben a főágban ismét megjelent a víz, júliusban már egy kis víz is átfolyt az úton. 1876 áprilisában megjelent az első, majd májusban a második oldalág, júliusban a víz már átfolyt az országút melletti víztározó gátján. Az 1877-ben, ‘78-ban, ‘79-ben, ‘80-ben és ‘81-ben történt változásokat feljegyezték a csókakő-móri uradalom történetében. Jegyzetek 1. Katona István: História critica regnum Hungáriáé. 1^12. kötet. Pest, Pozsony, Kassa, Buda, Kolozsvár, Vác, Kalocsa, 1779-1817. A mű forrásszövegek gyűjteménye kritikai magyarázatokkal, sok forrás megbízhatóságát tisztázza.
