Seidel Ignác: A csókakő–móri uradalom történéseinek és eseményeinek időrendi elbeszélése - Fejér Megyei Levéltár közleményei 32. (Mór-Székesfehérvár, 2005)
- 78 1838 1840 Lesvár, Teréziamajor Mór, szesz- és sörfőzde 1841 Leégett a zámolyi juhistálló 1842 Pátka, Máriamajor 1843 Lamberg Borbála grófné halála Présház Móron 1845 Szénaszárító Vajalon 1846 A borbálái nagy tűz 1847 Pátkai úrbéri rendezés 1848 Gróf Lamberg Ferenc Fülöp halála A móri csata Zámolyon újjáépül a második hivatalnoki ház, a későbbi igazgatói ház (a pajtaudvar mellett, a sarkon), amelyet 1868-ban jelentősen kibővítenék. Gróf Lamberg Rudolf Lesváron bevetteti a Teréziamajort. Móron, a kétrészes sorházban, Lamberg Terézia grófnő a Luzénszky urasággal együtt egy gőzgéppel ellátott szeszfőzdét létesít. Ezzel együtt 40 000 forint összköltségen egy új szárazmalmot és vízemelőt építtet, és gőzerőre állíttatta a sörfőzést (számlák alapján). Márciusban leégett Zámolyon a forrás melletti juhistálló (Ferencmajor), 800 anyajuh és bárány veszett oda. Pátkán megépül a Máriamajor cselédlakással és juhhodállyal. Július 16-án megsiratták és meggyászolták az egyik legnemesebb és legjótékonyabb nőt, Lamberg Borbála grófnét, született Luzénszky bárónőt, az 1807-ben elhunyt gróf Lamberg Fülöp özvegyét. Móron, 76 éves korában hunyt el, és az ottani kapucinus kriptában helyezték örök nyugalomra. Lamberg Terézia grófnő az alapoktól újjáépítteti a csűrudvaron található présházat. Az úrbéri rendezés értelmében megkezdik Pátkán a határ felmérését. Lamberg Terézia grófnő Vajalon, a régi szénapajta mellett egy 15 öl hosszú, oszlopokon nyugvó szénaszárítót létesített, majd egy juhistállót a móri gabonaszárító udvarán. A zámolyi forrásnak nagyon bő a vízhozama. November 19-én a zámolyi Borbálapusztán leégett szinte az összes épület, márciusban pedig a zámolyi nagy gabonacsűr, a takarmány nagy részével. Pátkán teljesen befejeződik a szántókat, mezőket, legelőket és erdőket érintő úrbéri rendezés. Móron, a vajali felső juhhodályban Lamberg Terézia grófnő egy 33 öl hosszú, oszlopokon nyugvó gabonacsűrt és a cséplőudvaron egy kicsi gabonaházat építtet, majd mindkettőt cseréppel fedette be. Szeptember 28-án délután 2 óra felé gróf Lamberg Ferenc Fülöp - akkoriban pozsonyi altábornagy - a pesti hajóhídon a felkorbácsolt népharag által áldozata lett a trón és haza iránti hűségének, amikor is kötelességtudóan eleget tett Őfelsége küldetésének. Holttestét 1849. február 28-án Mórra szállították, és a móri kapucinus kriptában helyezték örök nyugalomra.17 E szomorú eseményről készült akták Móron, a gróf Lamberg Levéltárban találhatóak. December 30-án, reggel 8 órakor csata dúl Móron, a dobosi erdő és Mór közötti földeken. Szerencsére Mór nem szenvedett olyan károkat, amelyek egy ilyen közeli csata során elkerülhetetlenek szoktak lenni.18