Seidel Ignác: A csókakő–móri uradalom történéseinek és eseményeinek időrendi elbeszélése - Fejér Megyei Levéltár közleményei 32. (Mór-Székesfehérvár, 2005)

- 71 ­1800-ban felépül a Béresudvar Móron (az Úri utca 36. szám alatt álló ház). Tűz elleni védelem érdekében az uraság a cserepeket Szásról hozatta. Oly hatalmas marhavész pusztított Móron, hogy sok embernek egyetlen jószága sem maradt. Június 26-i hivatali parancs: „A Csákberényben talált nagy urnát (inkább szarkofág) a hó miatt a móri konyhakertbe kell szállítani, és ott kell hagyni, ahogy már a kertész is tudja” (Gróf Lamberg Fülöp). Ebben az évben a katonatiszti szállásokat megépíttette a várme­gye, amelyhez az uradalom az akkori alispán megkeresésére a telket, a meszet, a követ stb. ingyen biztosította. Február 11-én megszületett gróf Lamberg Rudolf. Zámolyon megépül a nagy gabonacsűr és az egész udvart kö­rülölelő falkerítés. Móron, a vajali juhudvar mögött, a Borjúkertnek nevezett me­ző felett, a kecskehegyi szőlők északi lejtőjén még egy kis erdőcske volt. Ma már szőlők vannak ott. A zámolyi forrásnak bőséges a vízhozama (Hivatali jelentés). Kisfaludon, az országút alatti mezőn, felépítették a nagy szénapajtát. Ugyanebben az évben elkészül a móri angolkert és benne az üvegház. A cél érdekében a téren álló majoros udvar sarkától lefelé, egé­szen a Kaszás utcában lévő úgynevezett Angyal-hegyig lévő paraszt­házakat ki kellett sajátítani. A korábbi kastélypark gróf Lamberg Fe­renc Antal idejében csak az a négyszögletű terület volt, ami csak olyan széles volt, mint maga a kastély, hosszúságát tekintve, pedig ak­kora volt, mint a gesztenyesor a kútig. A mai formájában található ku­tat csak gróf Lamberg Fülöp látta el vízemelővel. A gép készítőmes­tere először Guido kapucinus atya volt, aki a kapucinus zárdakúthoz is épített már vízemelőt. Az ottani szerkezet segítségével a víz eljut­hatott a konyhába, az ebédlőbe és az akkori kis virágoskertbe, úgy hogy a vizet a rendház oldalépülete mellett vezették el. A sajnálatra méltó atyát azonban halálos baleset érte, amikor ellenőrzés céljából leereszkedett a fent említett kútba, és elszakadt a saját maga által ké­szített gépnek egy kötele, amivel magát leengedte és felhúzta. Az atya 1806. május 31-én zuhant a kútba, mivel azonban nem keresték azon­nal, csak holtan találtak rá (Egy szemtanú). Az atya halála után egy másik kapucinus testvér, Eugenius atya folytatta a kastélyudvarban ta­lálható kúthoz a vízemelő készítését. A szerzetes összekötötte a gépet egy szökőkúttal is, a vizet egy mesterséges cseppkőbarlangon keresz­tül vezette egy tóig, vízeséssel a háttérben. A tóban sok éven át tek­nősbékákat gondoztak. Ez a vízemelő néhány javítást követően egé­szen 1867-ig működött (Hivatali jelentés és szemtanú). 1800 Felépül a Béresudvar 1801 Urna Csákberényből Mórra Katonatiszti szállások Megszületik gróf Lamberg Rudolf Zámolyi gabonacsűr Kisfaludi szénapajta Angolkert Móron

Next

/
Oldalképek
Tartalom