Seidel Ignác: A csókakő–móri uradalom történéseinek és eseményeinek időrendi elbeszélése - Fejér Megyei Levéltár közleményei 32. (Mór-Székesfehérvár, 2005)

- 68 ­1790 1790 Nádasdy grófnő 1790. augusztusi oklevelében egy naponta mondan­dó misét alapított, és kikötötte, hogy ha valaki a családból Móron tar­tózkodik, mindaddig várjanak ezzel a misével, míg a család valame­lyik tagja a misén megjelenik (Móri Lamberg Levéltár). Gróf Lamberg Ferenc Antal által építtetett épületek összegző jegyzéke: Móron: a. Kastély a kert kisebb részével és egy kút. b. Csűrök nagy pincékkel és lakásokkal ugyanott. c. Jószágigazgatói lakás, jelenleg az Úri utca 35. szám alatti ház. d. Számtartói lakás, most az Úri utca 5. szám alatt. e. Öreg szénapajták Vajalon. Csákberényben templom és plébánia. Zámolyon szénapajták. Pátkán: a. Csűr, benne a földszinten urasági beszálló és alatta nagy pince. b. Szénapajta. Minden juhhodályban néhány aklot is építtetett. Többet bizo­nyossággal nem lehetett megállapítani, ugyanis néhány épület már a hochburgi felosztás előtt állhatott. Május 19-én Csákberényben megvásárolták Csete János és Hu­szár István házait, amelyekben hivatalnoki lakásokat rendeztek be. Most, 1870-ben az urasági kastély áll ott, amelyhez még felvásároltak néhány házat. A Lamberg grófi birtokrész tulajdonosa 1790-től 1798-ig öz­vegy Lamberg Ferenc Antal grófné. Született Nádasdy grófnő, gróf Lamberg Fülöp részvételével. Január 17-én gróf Lamberg Fülöp feleségül vette Luzénszky Bor­bála bárónőt, báró Luzénszky György tábornok és Berényi Erzsébet gróf­nő leányát. November 30-án megszületett gróf Lamberg Ferenc Fülöp. Júliusban tört ki a nagy lázongás, igazából lázadás a móri bor­kimérés miatt. II. József császár egyik rendelete értelmében a borki- érést, ami eddig a község, mint testület által csak egy kocsmában zajlott félévente, engedélyezték a borkimérést a szőlőtulajdonosoknak a saját házukban, saját termésből. Ez azt jelentette, hogy mindenki a borát félig az utcán át árusíthatta; de nem rendezhetett be kimérő szo­bát, és nem fogadhatott vendéget. Ez az intézkedés, mivel sokszor át­hágták, konfliktusra adott okot. Az ellenállás akkor kapott igazán lángra, amikor II. Lipót trónra lépett, II. József császár minden rende­letét semmisnek nyilvánította, és újra érvényesek lettek a régi törvé­nyek. Az uraság nem tartozódott ekkor Móron, az urasági hivatalno­koknak, pedig a bántalmazásuk elkerülése végett el kellett rejtőzniük. Az akkori jogügyi igazgatót, Mihálkó Mártont, akire leginkább hara­

Next

/
Oldalképek
Tartalom