Seidel Ignác: A csókakő–móri uradalom történéseinek és eseményeinek időrendi elbeszélése - Fejér Megyei Levéltár közleményei 32. (Mór-Székesfehérvár, 2005)
- 66 1773 1775 1776 Felépül a móri katonai főhadiszállás 1777 Utak és vadászinak 1778 Rendkívüli időjárás Báró Luzénszky Erzsébet, született Berényi grófnő, visszaszerezte Pusztavámot és Nána felét Esterházy gróftól. Egy, a Lamberg Levéltárban található alapító okiratban, amelyet gróf Lamberg Ferenc Antal állított ki 1761. október 18-án, már leszögezték a csákberényi plébánia, a templom, amelyet gróf Lamberg Ferenc Antal elődei vettek el a reformátusoktól (ez ki is van emelve az okiratban), a tanítói és papi lakás alapítását. A jelenleg is álló templomot és plébániát azonban csak 1775-ben építették. 1775. szeptember 30-án kiállított, szintén a levéltárban található eredeti okiratban, amelyet Drávecz József veszprémi általános helynök írt alá, megadták az engedélyt a régi templom plébániává történő átalakítására: „indulserimus, ut Ecclesia antiqua Csákberényiensis cum ali- qua renovatione et modificatione pro Domo Parochiali adaptari possit.” Az alapító okirathoz mellékeltek egy német nyelven írt prédikációt is, amelyet a templom alapkövének a letétele alkalmával elmondtak 1775. július 9-én. Igaz a falak ekkor már tetőszékig értek, ahogy erre a prédikációban is nyomatékosan utalnak. A fent említett, 1761-ből származó alapító okirat 13. és 14. paragrafusának értelmében Gántot és Zámolyt mint leányegyházakat a csákberényi plébániához csatolták. A 21. paragrafus alatt azonban elrendelték, hogy a mostani és minden őt követő plébánosnak két egymás követő vasárnap kell miséznie Csákberényben, de a harmadik vasárnap a misét Zámolyon kell tartania. Ezen kívül az alapítókért évente összesen 15 misét kell celebrálni („és ezen Kívül magunkért, szeretett Grófnénkal Gróf Nádasdy Theresia Asszonnyal együtt, minden esztendőben tizenötöt"). 1776-ban megkezdték, 1780-ban pedig befejezték a móri nagy téren álló katonai törzskari szállás építését. Az eredeti indítvány még egy sokkal nagyobb épületről szólt, ahol a törzskar valamennyi részlegét el lehetett volna helyezni. Erről ma is tanúskodnak az oldalfalakon található ablak- és ajtórések. Az építési költségeket a megye fedezte, a móri uraságok ingyen szolgáltatták a területet és némi építőanyagot (Lamberg Levéltár). Hivatali jelentés, évszám nélkül, 9. pont: „Elrendelem, hogy valamennyi településen, Gánton, Kápolnán, Csákberényben, Zámolyon és Pátkán, valamint az összes erdőben és harasztosban utak és vadászutak építését. Az építést a tél alatt be kell fejezni.” Március 27-én több vidéken is olyan hideg és viharos idő volt, hogy sok hodályban három-négyszáz juh pusztult el. Hantos településen, gróf Batthyány Tivadar birtokán kettőezer bárány veszett oda. Az itteni uradalom négy juhhodályában (Móron, Csákberényben, Zámolyon és Pátkán) hatszáz juh veszett el. Esterházy gróf ménese Sárosdon szétszóródott, és teljesen elveszett (Hivatali jelentés).
