Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Főúri nemzetségek címerei alatt (Vitek Gábor)

létre. Egyötöd részt örökölt báró Trips Adolf tábornok özvegye, gróf Auersberg Mária Antónia, aki gróf Auersberg Wolfgang és Hochburg Mária Katalin leánya volt. Kétötöd részt örökölt - többek között Csurgóval és Igarpusztával gróf Berényi György és felesége, Hochburg Mária Polixéna. Ugyancsak kétötöd rész jutott gróf Lamberg Ferenc Antal birtokába, akinek anyja a birtokszerző Hochburg János leánya, Hochburg Mária Anna volt. Az egykori Hochburg uradalom a férfi ág kihalta után leány ágon öröklődött tovább. Az 1763. évi dokumentum részben rögzítette Csurgó gazdasági teljesítőképességét is: a három malom bevétele együttesen 79 mérő búza, 268 mérő rozs és 121 mérő tavaszi vetés, értékük 241 forint 43 krajcár. Csurgón, Borbála- és Igarpusztán az őszi vetés száz, a tavaszi 103 mérős termést eredményezett, bevételük ebből 273 forint 36 krajcár. A tizenöt akónyi bordézsma húsz forint, a három mérőnyi búza, 208 mérő rozs és 41 mérő tavaszi vetés termény tizede öszszesen 843 forintot és három krajcárt hasznot eredményezett. Ehelyütt csupán utalunk rá, hogy Berényi Györgyné három leánya közül Klárát báró Perényi Ignác vette nőül. A házasság révén került Csurgó a Perényiek birtokába. 1796ban Vályi András már őket nevezi meg a „gróf Hochburg-jussal" való földesúrnak. Közben, az úrbérrendezés folyamán a Luzsénszky és a Berényi család a birtokos. 1834-ben az uradalmat 32 esztendőre elzálogosították a Károlyi család részére, majd visszaváltásáról készpénz fejében 1854-ben a Perényi család lemondott. Csurgó elzálogosítása egyébként is „megszokott" volt a faluban. Középkori előzményeket követően az újkorban, 1763-ban báró Perényi Erzsébet vette biztosítékul Igarpusztával, Keresztessel és Szentborbálával Szántó paraszt