Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

A nemzeti öntudat formálói (Vitek Gábor)

Az 1479. évi festett címer A grófi címer pecsétváltozata rűspecsét rajzolata. A karvaly jobb lábával feltartott szív, valamint a pajzstartó koronás sárkány címeralkotó elemként a XVII. század elején került felszínre a nemzetségi heraldikában, amikor Károlyi Mihály 1609-ben bárói méltóságot nyert. Éble Gábor magyarázatában a „beszélő" elemként megjelenő sárkány annak tanúságtevője, hogy a család ősei; Károlyi László és Bertalan a Zsigmond uralkodó által 1408-ban alapított Sárkány-rend vitézei voltak. A rend jelvénye a körbe tekeredő sárkány, amint farkát a nyaka köré csavarja. A sárkány hátán hasíték látható, amely az állat vérének elveszítése miatt fehér színű, címerképen ezüst. A rendtagság egyúttal ugyan bárói rangot (barones) is jelentett - s új tagok csak akkor léphettek be, ha valamely korábbi tag elhunyt -, azonban ez nem tévesztendő össze az újkor, uralkodók által adományozott bárói méltóságával. A Károlyi Sándor által megfestetett, s a Magyar Királyi Udvari Kancellária közbejöttével 1698-ban Bécsben hitelesített családfán ez a színes, bárói címer látható. A grófi cím adományozásakor bővült a családi címer, amely egyesítette magában a - pajzs boglárhelyét elfoglaló Nagykárolyi Károlyi nemzetség ősi címerét, valamint a rokon famíliák jelképeit; a Kissennyei báró Sennyei, a Szálai gróf Barkóczy, a Perényi báró Perényi, a Lapispataki Seghnyey, a Csábrági gróf Koháry és a Bethlenfalvi Thurzó családok címereit. A családi hagyomány két jelentős jószágszerzőt tart nyilván; gróf Károlyi Sándort (1669-1743) és Károlyi Györgyöt (1802-1877). A három Károlyi fivér; István, Lajos és György 1827-ben osztotta fel egymás között a családi birtokokat. Ettől kezdve György kiemelt figyelmet fordított a birtokain folyó gazdálkodásra, s a reformkor kihívásainak megfelelően hozzálátott korszerű-